Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1933

35 javak kultuszát szolgálta. Talajukon kiváló írók és költők bontogatták szárnyukat, sokszor fontos jelentőséget adlak nekik a politikai idők változásiai

t. E k'ét körülmény miatt gyakran tulajdonítotlak a múltban önképzőköreinknek oly tudatos és különleges szerepet, hogy intézményes fenntartásuk és megőrzésük középiskoláink nemzetnevelő feladatának egy részét alkotta. La-ssanként főfeladatává vált az intézeti hagyományok megőrzése és ápolása. Ezen a ponton jelentőségéből mind többet veszített és kihatása is egvre jobban összezsugorodott. Elgondolása és felépítése szerint nem mutatkozott időállónak. Amint más intézményeinket. ezt is alapjában támadta meg á imodern idő és talájn nem tfeve;d állításujnk szervezetében kétségkívül halálos repedések mutatkoznak. A törvényjavaslat tárgyalása közben is mind sűrűbben hallatszott a tanulóknak az eddig érvényben levő tantervből származó túlterheltsége. Jó helyet érintünk, ha a válság okát ebben is keressük. Valami fáradtság és szelid lemondás üli meg az ifjúság lelkét. Jele ennek a közönbösség érzete és a lelkesedés hiánya. A legnagyobb ráható erővel szemben is elzárkózik és fásult közönnyel szemléli a 'kevesek lendületét. Az élet hulláma erősen becsapott az iskolába is és magával hozta a nembánomságnak és közönynek és a nagy valószínűtlenségnek szellemét. Mennyire 1 reális egy nagy pedagógusunk kemény ítélete: «Ma azt kell észrevennünk, hogy a lendület megszűnt, a lelkesedés lelohadt, az ifjúság egyszerűen kifáradt és'kezd unni mindent. Itt van tehát az időpont, amidőn az iskolát a'sok mindenféle akciónak zuhatagától mentesítenünk kell». Ma már önképzőköreinket is ilyen akciónak kell látnunk, fis még valamit figyelembe kell vennünk, amely a fentiekbő, következik és azt megokolja. . Az anyag növekedése nincs arányban a ráfordítandó, |de változatlanul maradt idővel. Munkája megérdemelt sikerét látja abban, iha az iskolai szabályszerű tanulmányi követelménynek megfelel. Ugyanilyen tárgyú, iskolánkívüli, de iskolaízű anyag iránt az érdeklődése elsorvad. Az önképzőkörök napjainkban is majdnem tisztán irodalmi célzatúak és legtöbb helyen kötelező erővel bírnak. Az irodalmi slúdium kizárólagos, vagy legnagyobbfokú művelése következtében pedig területük roppant szűk és határolt Ma tanüg\

Ti és polgári körökben is világos az, hogy az általános műveltség megadása mellett középiskoláink működése — épen a modern idő sokoldalúsága miatt — egyre jobban gyakorlati irányba terelődik. Az önképzőkörök mai formájukban megmerevedtek és teljesen elirodalmizálódtak. Tömegjellegúk miatt pedig gátolják az egyéniség kifejlődését és nem bontakozhatik ki a tanulók sokat emlegetett bátorsága a fellépésben és biztossága az ítéletben. Az új tantervvel kapcsolatban itl is meg kellene barátkozni az átszervezés, újítás és felfrissítés gondolatával! Ar önképzőkör élete. Alapszabályaink és intézetünk szellemének megfelelően arra törekedtünk, hogy a Kör működését vallásos szellem és a nemzeti értékeket megbecsülő hagyománytisztelet hassa át. Szept. 30-án volt az alakuló gyűlés, amikor ifjúsági elnökké választották Earkas Imre VIII. o. tanulót. Alelnök lett Frang Zoltán, majd később Tárkányi Béla VII. o. t. Ugyanezen a gyűlésen határozott tervszerűséget jelentettünk be, amikor egész évre Gárdonyi Géza írót tűztük ki vizsgálódásunk és megbeszéléseink tárgyául. A mai irodalom sokrétűségében egyetlen írót akartunk legalább alaposan megismerni és épen azt, akivel a magyar pálvatélel foglalkoztatni kívánta az ifjúságot. Már ékkor kitűzte a vezető a tárgyalás útvonalát, melynek állomásai voltak: 1. Az egri remete.'2. Gárdonyi regény költészete. 3. Gárdonyi emberábrázolása. 4. Gárdonyi humora. 5. Apróságok Gárdonyiról. 6. Gárdonyi szelleme.