Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1933

7 vérét bűnös úton eltékozolja. Azt a szép piros vért, melyet a Teremtő Isten azért adott, hogy izmaiban feszüljön, arcán pirosodjék, szemében felragyogjon, szívében szeretetet, elméjében értelmet neveljen. Fecsérelje a vért, melyet a Gondviselő Isten azért adott, hogy ismeretlen századokon által az idők végéig folyama, árama legyen a magyar életnek, a magyar jövőnek. Az ifjú fán, melyen pajkos kezek sebeket vagdosnak, azon évben kevesebb lesz a lomb, gyérebb a virág, soványabb a gyümölcs, ha gyógyíthatatlan sebet vágott a kegyetlen kéz, akkor el is szárad az ifjú fa. Nemzetem életfájának új sarjadéka, megérted-e a természet törvényének kérlelhetetlen logikáját? A szép magyar jövőért aggódva kiáltja Prohászka: „eszményt keres, sürget mindenki ; az eszmények pusztulását siratja a hazafi. De ne használjunk üres szavakat ; az eszmények ragyogó lárvák a keresztény hit és erkölcs tartalma nélkül. Ne eszményeket. . . szenteket keressetek; ne eszményekhez... szentekhez vezessétek fiaitokat." Az eszmék a hősöknek halálában, a szenteknek pedig az életében válnak valósággá. „A szentek nagysága a hősies élet." Nekünk kevés magyaroknak, kik számbeli súlyunkkal nem sokat nyomunk a népek mérlegén, nemcsak önmagunk és családunk iránti kötelességünk, hanem nemzeti létkérdésünk is a minőségbeli kiválóság, a szép, a hősi élet. Prohászka Ottokár a minden ifjak legkeményebb küzdelmének győzelmes megvívását, a tisztaságnak harcos erényét — bármi szép is a tiszta nemzedék, de — nemcsak önmagáért sürgeti. Tudja nagyon jól, hogy gazos földben olyan is a termés, hogy csak jól megművelt, tiszta föld háta ringat kalászos búzatengert. Csak tiszta szívben fogannak meg és fejlődnek ki életet irányító hatalommá az Isten nagy gondolatai." Quoniam in malevolam animam non introibit sapientia, nec habitabit in corpore subdito peccatis." Sap. I. 4. Mert gonosz szándékú szívbe nem tér be a bölcseség, de nem lakozik a bűn rabságában sínylődő testben sem. A szent tisztaság erénye az egybehangzó, arányos lélekfejlődésnek alapfeltétele. A szennyes gondolat lassanként csapát vág, majd gyalogutat tör, később országutat készít magának az elmében, hogy ellenállás nélkül száguldhasson s kötözhesse rabszolgájává áldozatát. Hányszor hallunk élcelődni embereket, kiknek ajkáról folyik az illetlenség, kik az erkölcsi szennyet a szellemességgel összetévesztik. A tisztátlanság bűne tövében szegi le az értelem mellett a léleknek másik szárnyát, a szabad akaratot is. „Fiam, szólt a szemész professzor egy egyetemi hallgatónak, hagyja abba a tisztátalan életet, különben elveszti látását." „Megvakulok", hördült fel a fiatalember s egy karosszékbe roskadt. A boldogtalan már nem tudott akarni. Prohászka remekül fejtegeti, hogy nő ki a szent tisztaságnak virágos kertjéből Szent Alajos acélos és mégis gyengéd egyénisége. Hogy lesz Alajos vezér „azon folytonos ascensio élén, mellyel egy tiszta, életképes ifjúság vigasztalja a vénülő világot, hogy ne essék kétségbe a jövő miatt." Valóban a lélek és