Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1933

34 November 5-én a Liliomos Herceg tiszteletére ünnepélyt rendeztünk, amelyen illusztris ünnepi szónokunk Feichtinger Mátyás szentszéki tanácsos, az Isteni Megváltó Leányainak igazgatója volt. Március hónapban nagyobb szabású házi ünnepéllyel hódoltunk Égi Anyánknak. Majd május köszöntött ránk, Szűz Anyánk kedves hónapja. A természet tavaszi pompába öltözött, a mező sok-sok virágját, mint Isten keze által hintett, ragyogó szőnyeget teríti Szűz Mária lábai elé. Minden, a fák levelei, a patak csobogása, a madár dala Máriát akarja tisztelni. Mi is májusban minden szombaton litániával és szenlbeszéddel fejeztük ki hódoló tiszteletünket, gyermeki ragaszkodásunkat Édesanyánk, Szűz Mária iránt. A felső szakasz tagjainak száma 69. Prefektus : Fenyvesi Károly VIII. o. t., asszisztensek : Farkas Antal és Kovács-Kopácsi Lajos VIII. o. tanulók. A felső szakasz prézese : Kuczogi Marcell. Önképzőkör. Vezető tanár: Schnatlner Szigfrid. Az önképzőkör ezévi életműködésében felszínre vetődölt a biztos ténymegállapítás: intézményünk kétségkívül válságba jutott. Oka az, hogy az önképzőkörök általános rendeltetésüknél fogva az idő és az iskola modern követelményei-, nek alig, vagy sehogy sem tudnak megfelelni. A pedagógián és annak minden intézményén ki verődnek a kultúra válságának vonásai. Korunk átmeneti és legtöbbször nyugtalan sodrában élesen ki^ tűnik a nyugodtan épült mult és a lázas jelen küzdelme. Sokszor e küzdelem csak a mult megszentelte tradíciók féltő őrizetére szorítkozik és nem mer szólni a jövőről a mult említése nélkül. A tanítás terén maradva, nélkülözzük a kipróbált és kiépült nagy pedagógiai rendszert. Az országgyűlés képviselőházában most tárgyalt középiskolai törvényjavaslat elítéli a múltnak a szakoktatás terén tanúsított merevségét, de ugyanakkor megbecsüli és életretámasztja azt a régi életszabályt, hogy az ifjúságot nemcsak tanítani, hanem nevelni is kell. Az ismeretek folytonos gyarapodása és a művelődési igények állandó növekedése folytán a törvényjavaslat ulat ad ahhoz, hogy a középiskolákban a tanítás mindig jobban alkalmazkodjék a inai élet gyakorlati kívánalmaihoz. A kultúra legfőbb őrének szavai szerint «a középiskola a nemzet korszerű művelődési eszményének és művelődési színvonalának megfelelő álta/ános műveltséget 'ad s a tanulókat képessé teszi a magasabb értelemben vett szellemi munkára, minden irányú tanulmányok folytatására és az élet szerteágazó problémáinak megértésére és megítélésére». (Hómari). Ami tárgyunkat és keretünket illeti, a miniszter további elgondolása szerint az irodalomoktatás a középiskolában nem lehet 'öncél abban az értelemben, hogy a nemzeti irodalmat és műveltséget teljesen megtanítsák. A műveltségi javaknak az anyagát tehát szelektálni kell. Az irodalomoktatás elsőleges célkitűzésének elvéből született meg a mult században a középiskolai önképzőkörök gondolata is. Legfőbb óhaja az irodalmi élet ápolása, valamint a nyelvművelő és gyakorló gondolat ébrentartása. Keretezte a hazafias érzés ápolása, a SOK érintkező ismeret bővítése és az egészet átható és átfogó erkölcsi irányzat. Iskolán kívül, de iskolai műveltségi