Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1932

Dr. Hóman Bálint kultuszminiszter úr (>iiag!yiiiéllóságáiiak Főapát úr őméltósága benedikálása alkalmából inondait üdvözlő beszéde. Húsvét ünnepén a jövő emberét jöttünk Pannonhalmára ünnepelni, gondolataink mégis a múltba szállnak. Pannónia Szenthegvéről, a Möns Saeer Pannoniaeről ezredév előtti időkbe száll viszza tekintetünk, a keresztény középkor erkölcsi, gazdasági, poüitikai válságának korszakába. A klasszikus ókor kultúrértékeinek, a római tartományok földjére telepedett fiatal népek

1 energiájának és a krisztusi etikának egyesüléséből létrejött középkori állami és társadalmi rend a X. században katasztrofális válság napjait élte. A régi birodalimjat megelevenítő frank-római császárság utódállalmiai éles harcokba keveredve vívták küzdelmeiket egymással s az állam egységét megbontó partikuláris és centrifugális törekvésekkel. A belső atomizálódás folyamata szükségképen vonta mi iga után a társadalmi rétege^ megoszlását és versengését, a gazdasági élet szilárd alapjainak pusztulását. S a belső bomlás óráiban keletről, az orosz síkság felől és délnyugatról. Hispánia felől magjelentek az egész keresztény világrendet elsöpréssel fenyegető pogány-török és muzulmán-sémita áradatok. A keresztény világ a belső és külső vieszedtelemtnek ebben a katasztrofális órájában képtelen volt a maga öntudatát megtalálni; erkölcsi erőinek teljes kifejtése helyett leiért a keresztény erkölcsiség útjáról s az egész közösséget megfertőző etikai válság hullámai a legmagasabb erkölcsi forumokig, miagáig a róm ii szentszékig elhatoltak. Az erkölcsi és bizalmi válságnak ebben a szomorú korszakában Szent Benedek fiainak egy kis franciaországi rendházában, Clunyben néhány szent ember elgondolásából új energiák, új eszmék, új törekvések sarjadtak. Ezek az erők. eszmiék, törekvések, melyek megtestesítőjét Hildebrand szerzetesben a későbbi VII. Gergely pápában szoktuk látni, új útra terelték a történeti fejlődést, új alapokra építették a keresztény Európa állami, gazdasági, társadalmi és erkölcsi rendjét, miajd a keresztény világ határain is túlhaladva, a krisztusi gondolattól érintetlen nemzetekhez, szűz területekre terjesztették ki e gondolat uralmát. Ivelet népeihez, s köztük a magyarokhoz