Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1932
27 VIL Az ifjúsági egyesületek működése. Mária-Kongregáció alsós szakaszának tagjai ebben az iskolai évben az ájtatossági gyűléseken a Szűz Anya erényeivel iparkodtak megismerkedni és ezek nyotmiín az áldozatos szeretet tetteire buzdulni az önképzőköri gyűléseken pedig szavalatokkal, zenével, énekkel és szép beszdiekkel igyekeztek önmagukban és egymásban a Szűz Anya iránt való igaz tiszteletet ós szeretetet növelni... A missziók számára való gyűjtésben is — a múlt évekhez hasolóan — serényen buzgólkodtak. A kongregáció új tagjait Szeplőtelen Fogantatás ünnepén nagyságos és főtisztelendő Borsiczky Oszkár kanonok úr vette fel gyönyörű beszéd kíséretében... A felsőosztályosok kongregációja arra törekedett, hogy az élet számára jellemes ifjakat neveljen. Minden ehntbermél, de az ifjúságnál különösen döntő fontosságú a jellemképzés kérdése. Azt bizonyítanunk sem kell, hogy a Szűzanya-tisztelet a legideálisabb jel lem tisztító és nevelő eszköz. A Mária-tisztelet a legegyenesebb út az Cr Jézushoz. Per Mariam ad Jesum! A prézes több beszédben mutatott rá a jelíemnevelés szükségességére és fontosságára. A lelkiélet előmozdítására, mélyítésére, az intenzívebb kongregációs élet megalapozására a kongregáció hármas osztályra tagozódott, a hitbuzgalmira, litargikusra és a missziósra. A kongregáció november 5.-én Szent Lrnre herceg tiszteletére ünnepély rendezett, melynek ünnepi szónoka Szabó Lajos városkáplán volt. Május hónapban Szűzanyánknak mutattuk be fiúi hódolatunkat kisebb ünnepély keretében, amelyen Fenyvesi Károly VII. o. t. beszélt. A felső szakasz tagjainak száma 98. Prefektus: Radies Béla VIII. o. t., asszisztensek: Borbély Pál és Molnár Lajos VIII. o. t. tanulók. A felső szakasz prézese: Kuczogi Marcell. önképzőkör. Az iskolaév elején megejtett tisztújító gyűlés után komoly /munka és fokozódó lelkesedés jellemzi a tagok köri életét. A havonkint tarlott összejövetelek, a kör rendezte nyilvános iskolai ünnepélyekés a tréfás hangulatú farsangi délutáni műsorszámai mutatják, hogy az érdeklődés a magyar irodalom keretén kívül az általános műveltséghez szükséges többi tudományágakban is megtalálta munkaterét, és értékes, változatos, tanulságos anyagot tett közös kinccsé. A főhangsúlv most is az irodalmi nevelés tervszerű kiegészítésére, az esztétikai érzék és ítélőképesség nevelésére és fejlesztésére esett A magyar irodalom örökké szép alko-