Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1932

11 véreik jellem telen sége egész poklának minden fájdalmát kényte­lenek viselni. Épen mi élünk oly korban, melyben széles körökben elho,miá­lyosultak ama nagy ideálok, melyek a jelleimiet megszilárdították és a belvilágot a külvilág nyomásával szeim.ben mfegedzették. Ifjú­ságunkra nézve ma ez a helyzet: a külvilág vonzalmiai hihetetlejnül megnövekedtek, ellenben a jellem benső ellenálló erői épúgv, Imint külső segítői, erősen megcsappantak. Az ifjúság látja az emberi­séget emésztő m.aterialis lázt, szemlélője annak, hogy sokak cse­lekvésében mily mellékes szerepet játszanak amia valláserkölcsi elvek, melyekről oly sokat hall az iskolában, látja az élvezet világ­nézetének térhódítását és a jogtalanságtól való félelem rémes ará­nyú pusztulását. Ily sok rossz s nagyarányú pusztulás közepette az ifjú lelkének gótikus dómját: jelleimét, véleményekkel ne<m„ hanem csak rendíthetetlen igazságokkal lehet lassan s küzdve fel­építeni, de csak oly mesterek kezei által, kikben a nemes lét élő és vonzó valósággá lett, mert először a lét, a megnemfcsedelt lét vonz és csak azután a tett és beszéd. Jellemépítő munkánk ezen alap­meggyőződését példaképünknek, a legnagyobb nevelőnek, a meste­rek Mesterének életéből vettük, aki nem erőszakolja magát a lel­kekre, de igenis megvalósítja a Golgotát, és mindent 'mUjgához vonz, ami élet s igazi élet után sóvárog. Valláserkölcsi nevelő-tevékenységünk sikere érdekében min­den jónak ismert eszközt s alkalmat igyekeztünk felhasználni. Szeptember, május és junius havában az ifjúság hétköznapo­kon is hallgatott szt. misét. Sz. Iimre és Sz. Benedek ünnepén, az intézet kegyurának nevenapján, évnyitáskior és évzáráskor ünnepi sz. misét tartottunk. A hétköznapi sz. misék során szombaton rózsafűzért imádkoztunk, csütörtökön pedig csendes szentmise volt, hogy az ifjúságot ráneveljük a magán misehallgatásra; s hogy a sz. mise főrészeinek jelentőségét megértessük, e részeknél közös imákat mondottunk. Részt vett az ifjúság az Egyház mély szertar­tásaiban: a hamvazásban, a nagyhét liturgiájában; búzaszentelő napján s a keresztjáró napokon sz. misén a mindenszentek litá­niáját imádkozta. Főkép a Mária-Ivongregáció és az egész kicsi­nyek Missziós-katonasága — mely utóbbit fáradhatatlan buzgalom­mal Kurbély Vince tanár úr vezetett — nevelő hatása alatt az ifjúság 5 kötelező sz. gyónás-áldiozáson kívül — szíve szándékát követve — magánbuzgalofmból is sokszor járult a legxéltóságosabb ültariszent éghez, hétköznapokon is — főleg a hó első péntekjén — de különösen vasárnapokon. Március 18—21. napjain végezte az ifjúság a lelkigyakorlatokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom