Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1928

23 általános reformba lehetett volna őket foglalni, s elvesztett jelentőségüket az újabb rendek, a ciszterciek, ferenciek és dominikánusok örökölték. Ez új rendek központosított szervezetüknél fogva sokkal mozgékonyabbak voltak, másrészt jobban megfeleltek a kor szociális szellemének, mint a bencés rend, mely birtokai miatt nem tudta magát kivonni a fejedelmek, nagyhűbéresek önző elnyomása, a feudalizmus (hűbéri rendszer) kártékony hatása alól. A XV. században és a XVI. század elején megindult ugyan az újjáéledés, egyes tartomány-alakulások friss szellemet vittek be a kolostorokba, de ez újjászületést nyomon követte a protestáns hitújítás, s ez szinte megsemmisítő hatással volt a szerzetes intézményre. Egyes kolostorok maguk tértek át az új hitre, legtöbbjét azonban a fejedelmek, a városok és földesurak oszlatták fel, hogy vagyonukat megszerezhessék. A trienti zsinat nagy erővel látott hozzá a szerzetesség megreformálásához, nevezetesen igyekezett megszüntetni a kárbozatos kommenda-rendszert és a belső élet tekintetében is korszerű reformokat vitt be a kolostorokba. Az új szellem különösen Franciaországban hozott létre nagyon értékes megújhodást az u. n. Maurinus-kongregációban a XVII. században. A maurinusok a szerzetesi eszményt a maga tisztaságában valósították meg, s hogy épületes olvasmányokat adjanak tagjaik kezébe, hozzáláttak a szentek életiratainak és a régi kolostori életről szóló műveknek kiadásához. E törekvés aztán elvezette őket a tudományos munkálkodásnak oly nagy területére, mely ma is csodálattal tölt el bennünket. Ők alapították meg igazában a szövegkritikát, a diplomatikát (oklevéltant), s oly kritikai kiadásokat adtak sajtó alá, amelyek máig is mintaszerűek és példákul szolgálnak. Nekik köszönjük a szentatyák munkáinak kritikai kiadását, különösen Sz. Ágostonét, továbbá a bencés rend történetét, a bencés szentek életrajzát, a Gallia Christiana hatalmas művét, Mabillon oklevéltanát, a francia irodalom nagy szövegkiadását, a gallok történetíróinak gyűjteményét stb. Tudo mányos kutatás céljából bejárták a nyugati országok kolostorait, felkutatták a szerzetesi könyvtárak minden rejtett kincsét, s utazásaikról is beszámoltak útirajzaikban. De ezenkívül is a tudományokat minden irányban előrevitték és 180 kolostor legjobb erőit állították bele a tudományos munkába. A párisi Bibliothèque Nationalban még ma is többszáz kötetre rug a Maurinusoktól összegyűjtött okirat és anyag, melyet azonban már nem volt idejük feldolgozni. A maurinusok hatása alatt Németországban is fellendült a_ bencés tudományos élet, a kolostorok magasfokú kiképzést nyúj