Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1928

17 érte őket Nagy Sz. Gergely elhívása. A pápa parancsára a Rend az angolok és szászok megtérítésével kezdte meg európai szereplését. Angliából Németország felé terjeszkedett, s a németországi germán törzsek között Sz. Bonifác a VIII. században „a németek apostola" nevet érdemelte ki. Ugyancsak a bencés rend jelenik meg Magyarországon és Lengyelországban már Sz. István idejében s teljesíti a hithirdetés apostoli feladatát. De nemcsak abban volt Sz. Benedek rendjének történeti szerepe, hogy egyes népeket és országokat már kezdettől fogva ő vezetett be az egyházba. A 800. év körül már minden korábbi szerzetes szabályzat elenyészett vele szemben, s ettől kezdve a XI. századig egészen egyedül végzi e Rend azt a munkát, melyben megelőzőleg és követőleg más szerzetes renddel osztozkodott. Európa minden nyugati országában — az említettek mellett különösen Francia- és Olaszországban — túlnyomólag ő volt a közvetítője mindama hatásnak, amit a római egyház az új népekre gyakorolt. Ez a hatás pedig nemcsak az új világnézet kialakítására terjedt ki, hanem mindenekelőtt az állami és a társadalmi élet berendezésére is. Hogy csak egy példát említsünk, az új Európa középkori állami berendezkedése Nagy Károly frank király, nyugat-római császár udvarából vette a mintát, s az első keresztény császárt épen azért nevezzük Nagynak, mivel ő ásta meg a középkor politikai életének medrét. A frank birodalom berendezésében pedig nagyon jelentős érvényesülésre jutottak a Regula alapelvei mind az állam végső céljának, mind a király és alattvalók viszonyának, mind pedig az állami intézmények szervezetének megállapításában. Másik nagyon jelentékeny működési tere volt Sz. Benedek rendjének a tudományok művelése s a művészetek felkarolása. A tudós egyházatyák kora már elmúlt a IV. században, s századokon át Sz. Benedek fiai voltak hivatva arra, hogy mentsék az antik kultúra értékes elemeit, s a régi római provinciákban feltámasszák, az új országokban pedig megalapítsák a szellemi életet. A klasszikusok átmentése, a teológiai, történelmi, bölcseleti tudományok, a lirai (himnusz), epikai (legendák, jámbor olvasmányok), drámai (liturgikus tárggyal) irodalom művelése, az iskolai nevelés és oktatás, zene-, épitő- és festőművészet : ezek jelzik csak puszta felsorolásban a szellemi élet azon ágait, amelyekben nekik kellett vállalniok magáta munkát és a munkára való ránevelést. Ugyanezt kell mondanunk Európa anyagi műveltségének meg teremtéséről és megalapozásáról is. Mint Montalambert mondja : Amióta csak fennáll a világ, az emberek egy osztálya sem szentelt