Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1928

16 le Sz. Benedek Reguláját a szerzetes jogban, vagyis a történelmileg talán legszámottevőbb egyházi intézménynek jogi szabályozásában. Ha figyelembe vesszük, hogy a szerzetesjog a mai napig is a Sz. Benedektől letett alapokon nyugszik, akkor meg fogjuk érteni, hogy rendjének későbbi munkáját nem utolsó helyen tette lehetővé az a vasszervezet, amelybe fiait összekovácsolta S végül egészen római volt Sz. Benedek abban az újításában is, amellyel a szerzetes kolostorokban a szemlélődés (kontempláció) mellé beállította a munkát, még pedig a kemény testi munkát a szántóföldön, a kertben, a műhelyben. Eléggé nem méltányolható erkölcsi hatást gyakorolt ezzel saját fajára is, mely a testi munkában még mindig csak megalázó rabszolga-kötelességet látott, de még inkább a barbár népekre, melyeknek még sejtelmük sem volt arról, hogy a kulturának és civilizációnak egyetlen lendítő kereke lehet csak : az általános, mindenkire kötelező fáradhatatlan munka. Sz. Benedek ugyan nem sokra becsülte korának retorikai-dialektikai üres formalizmusát, s a kolostor megélhetése végett sok időt juttat szerzetes házaiban a testi munkának. E mellett természetesen a szellemi munkát sem hanyagolja el, minden tanítványát ellátja íróvesszővel és írótáblával, minden nap órákig olvastatja az egyházi irodalmat, s a noviciusokat és a nevelésre beadott oblátus gyermekeket külön is taníttatja a műveltség értékes elemeire. Később a szellemi munka vált ugyan fiainak elsőrendű feladatává, de a testi munkát ekkor sem volt szabad elhanyagolniok. Ez a körülmény tette lehetővé, hogy a barbár népeknek nemcsak a szellemi, hanem az anyagi műveltség tekintetében is vezetőivé, tanítóivá, példáivá lehettek. Mert Sz. Benedek rendjében és általában a nyugati kereszténységben az a mélyreható különbség is van a Kelettel s annak szerzetességével szemben, hogy míg itt a munka csak az önmegszentelés egyik eszközeként, az önmegtagadás egy memeként szerepelt, addig a Nyugat és a bencés rend a felebaráti szeretet szolgálatába állította a munkát. Innen magyarázható, hogy a nyugati szerzetes rendek — kezdve Sz. Benedek fiain, oly rendkívüli hatással nyúltak bele Európának nemcsak vallási, de nemzeti, nemzetközi, társadalmi s kulturális életébe is. A Regulának ez alapvető jellemvonásai s a rajtuk felépült szerzetes élet tette alkalmassá Sz. Benedek rendjét arra a hivatásra, melyre Nagy Sz. Gergely pápa hívta elő a kolostorok csendjéből. Ez időben — 600 körül — Monte Cassino romokban hevert, mintegy 20 évvel előbb a longobárdok pusztították el. Lakói Rómába költöztek, itt a Laterán szomszédságában alapítottak új kolostort, s itt