Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1927

11 V. A felkelések kora. A reformáció és az ébredező ellenreformáció összetűzése kikerülhetetlenné válik. Az alkotmányos és vallási sérelmek megszüntetésére megszervezik a felkeléseket. E mozgalmak hullámai Sopront sem hagyják ki. A Rudolf kormányrendszerével elégedetlen nemzet élére Bocskai áll, aki a Dunántúlra is elküldi szózatát. Sopron azonban hű marad királyához, és hősiesen állja a hajdúk megismétlődő támadásait. A külvárost ugyan felgyújtja az ellenség, de a belváros sértetlen marad. A 30-éves vallásháborúból szintén kapott Ízelítőt Sopron. De csak kényszerhelyzetében hódol meg Bethlennek. A hamarosan megkötött fegyverszünet folytán azonban megmenekül a városi polgárság a király haragjától. Ezen időben Sopron fontos várossá emelkedik. Igaz ugyan, hogy Buda elfoglalása után Pozsony az ország fővárosa, de a közben fölmerülő akadályok (pestis, felkelések) miatt már 1553-ban Sopronban gyűléseznek az ország rendjei. A XVII. században meg négyszer élte át városunk az országgyűlés izgalmas napjait. E gyűlések színhelyei a franciskánus (ma bencés) kolostor és templom, továbbá a városháza. A soproni zöldház, ahol az ország főrendjei Esterházy Pált nádorrá választották, még ma is áll (Szent György- és Müller P.utca sarkon), csakhogy az egykori nagyterem lakószobákká van feldarabolva. A koronázások alkalmával peregtek le a mai bencés templomnak legfényesebb napjai. Itt koronázta meg Pázmány Péter II. Ferdinánd feleségét 1622-ben. Innen indult ki III. Ferdinánd a Bécsi-dombon lévő koronázódombra 1625-ben, hogy Szent István kardjával megtegye a szokásos kardvágásokat. I. Lipót feleségét szintén a bencés templomban koronázták meg Magyarország királynéjává. Abból, hogy Sopronban ilyen ünnepségek folyhattak le, következtetni lehet, hogy a protestantizmus nemcsak megállt hódító útján, hanem megkezdődött lassú aláhanyatlása is. Ez főkép a jezsuiták működésének köszönhető, akiknek betelepedése ellen másfél évig tiltakozott a protestánstöbbségű városi tanács. Végre győzött a királyi akarat. Azonban így is csak a városfalon kívül építhették fel kollégiumukat, melynek rövidítve ma is kolleum a neve. Az a városfal, melyet napjainkban még több helyen, így a gimn. udvarában is, méteres magasságokban látunk, a fölkelések korában épült. A mai belvárost vette körül, melybe a várárkon keresztül felvonós hidon lehetett bejutni. Ezen hidnak a nyoma a városháztorony kapuján ma is látható. Ma várárok helyett a Várkerület utcája övezi a belvárost, amely a mostani helyére az utolsó Árpádok idejében költözött át a Bécsidomb nyugati lábától.