Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1915

20 távlatokat. A szentély kupoláján a Szentháromság, a boldogságos Szűz és az angyalok várják a főoltárkép vértanú apostolainak megdicsőült lelkét. S míg a középső kupola képén mesterien megalkotott építészeti csoportban helyezi el a sz. Péter primatusára vonatkozó kulcsátadási jelenetet, addig a harmadik képen a szabad természetbe helyezi a pogányok közt prédikáló sz. Pált. Szikláról hirdeti az Úr igéjét a körülötte szorongó népnek. Mögötte a fiuk fára másznak, hogy jobban lássák, hallják, előtte egy anya ül gyermekeivel, tőle jobbra egy katona hallgatja ájtatos figyelemmel, fölötte angyal lebeg sz. Pál jelvényével, a karddal. (4. ábra.) Ez a festmény különösen tanulságos példája a kupolatfestés sajátos eljárásainak, mondja Éber dr. Az előtérben levő alakok majdnem rövidülés nélkül jelennek meg, sz. Pál alakja már erősen rövidül, míg a hátulsó csoportokból már csak a fejek látszanak. A mélység hatását elősegíti a tájkép színeinek fokozatos tompítása is a mélység irányában. A császári templom eszerint három külön typust képvisel: mennyi jelenség, építészeti környezetbe helyezett cselekvény s a szabad természet ábrázolása. Mindegyik esetben más és más eszközöket kellett a művésznek alkalmazni. Dorfmeister az 1779. és 1780-as években a mai bencés, akkor franciskánus székházban és templomban dolgozott. A lépcsőház freskója, a Xlll. századi átmeneti korból való káptalanterem díszítése, a templom oltárképei, a szentély kifestése, gróf Széchenyi Antal empire-stílusu síremlékének festett kerete, a kórus két bronzszinhangulatu képe Dorfmeister működésének eredménye. A bencés székház lépcsőházának kupolafestménye gyümölcse annak a szüretelésnek, művészeti megérésnek, kifejlődésnek, melyet Michelangelónak az őskor óriásaira emiékeztető alakjai, Correggiónak érzékiesen szép, hajlékony teremtései, Rafaelnek égiesen bájos Madonnái indítottak meg s Pozzón át Tiepolo fejezett be. Maulpertsch, Troger, Dorfmeister, a Dunántúl nagy bárok mesterei, ennek a szédületes fejlődésnek gyümölcseit szüretelik gazdag munkálkodásuk közepette. Ennek a nagy szüretnek egy édes, Ízletes gyümölcse a bencés székház kupolafestménye. A kép még abból az időből való, mikor a kolostor a franciskánusok kezén volt. (1779) (5. ábra.) Négy franciskánus szent bronz-színhangulatban megfestett mellképe között fonatos keretben, lépcsőzetes talapzaton emelkedik a haldokló Megváltó szenvedő testével. Szent Ferenc a kereszt tövében féltérdre ereszkedve, bal karjával átkarolja a megváltás táját, jobbjával pedig szeretetben égő szívére mutat. Deus meus et omnia, olvashatni a Szent Ferenc előtt kitáruló könyvben. Ennek a főesemények a vonzókörében vannak a mellékalakok. Anyalok jelzik a szerzetesi erények szimbólumával, miként jutott el Szentünk ehhez a felmagasztosult szeretethez : a gazdagságnak, a világ örömeinek megvetésével (bőségszaruból kiömlő pénz, a kancsóból kifolyó boPT. az önfegyelmezéssel (ostor), az angyali tisztasággal (liliom), kételkedést nem ismerő hittel s a naponkint elvállalt kereszttel (kereszt). Ezen egységes jelenet hátterében távoli tűz szelid fényében, majd