Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1915

14 mondani, hogy ha a gót stílus égbe mulat, égre emeli a szivet, akkor a bárok magát a mennyországot hozza le művészetével. Nem fog csodálkozni senki e kijelentésen, ha látta Róma bárok templomait, vagy Montecassino kolostortemplomát, vagy ha egyszer is elmerült a soproni Szentlélek templomnak Dorfmeister művészi kezétől teremtett mennyei hangulatába. Ne mondjuk külsőségnek, pózolásnak, hatásvadászatnak azt a törekvést, hogy a vallásos eszméket a barok-korban a legnagyobb művészi erővel és gazdagsággal igyekeznek kifejezni. Hogy az egyszerű stukkóból is csodás vonalfuttatásokat, pajzán díszeket, dombormüveket tudnak elővarázsolni, miért fáj az a bárok ellenfeleinek? Amihez a bárok művész nyul, életre támad, pezsgő, forró életre. A kor erős expansiv vallásos életének megfelelőleg lendületes a vallásos művészete is. Örömmámorból fakadt az egyházi bárok s az antireformációs győzelmi érzésből táplálkozott. Új fényben ragyogott fel az egyház, új fényben kellett tündökölni a templomoknak is. Az örömben, fényben, pompában eszünkbe jut-e az aprólékoskodás, hogy helyénvaló-e az oszlopokon egy-egy rózsakoszorú, vagy az oszlopközökben egy-egy libegő, bájos angyal. Igaz, a szerves felépítés gondolata nem kivánja ezt vagy azt a vasrúdon függő díszt, de kivánja a stílus lelke. Nem pózolás tehát a dísz, hanem lelki szükséglet. A liturgikus szabályok értelmében meg épen nem lehet semmi kifogást emelni a bárok ellen. Gyönyörű, tágas, egységes belső térségeket alkot. A főoltárt, a szentségházat, a szószéket a templom homlokterébe helyezi úgy, hogy a szentmise és szentbeszéd alatt minden templomlátogató kényelmesen láthatja a papot s a szent cselekményt. Ezzel a papnak és hívőknek nemcsak lelki, de fizikai együttműködése is biztosítva van. A tágas és világos templomban az ima- és énekeskönyv használata is könnyű. Ma már mindenki olvas. A középkori templomnak erre nem kellett számítania. Innen van a gótikának misztikus félhomálya, melyet szines ablakai valósággal varázsszerüvé tesznek. Emelik az áhítatot a vallásos szobrászati és festészeti müvek. Az oldalkápolnák, fülkék a legalkalmasabb helyet szolgáltatják mellékoltárok, gyóntatószékek részére. Ez is számottevő jelenség a dóm- és kolostor-templomokban, látogatott plébániai templomokban. A szó szoros értelmében liturgikus és gyakorlatias egyházi művészetnek kell tehát neveznünk a barokot. Az a kor, mely művészetének legjavát áldozta Isten dicsőségére, az egyház céljaira, megérdemli, hogy kegyelettel és megértéssel foglalkozzunk alkotásaival. Dorfmeister élete és működése. Dorfmeister bécsi születésű; atyja a bécsi Spitzbergen müöntő volt. 1751 október 13. óta testvérével, Györggyel, aki később az osztrák szobrászatnak egyik jellegzetes képviselőjévé lett, a bécsi művészeti akadémián tanult. 1764-ben Sopronban találkozunk nevével a sz. Mihályról cimzett plébánia anyakönyvében. Itt telepedett meg családjával, itt is élt 1797 május 29-én bekövetkezett haláláig. 68 évet élt s 9 gyermek atyja volt; kétszer