Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1915

11 művészet a szinte eget megnyitó távlatokkal, mesteri színekkel, drámai elevenséggel megfestettmenynyei jeleneteit s érzéstől átitatott szobrászatát, iparmüvészetét. Bámulatosan könnyen és finom technikával dolgozik a bárok kőben, márványban, fémben, stukkóban, festékkel vásznon, falon egyaránt. A szin és fénykezelés terén tett vívmányairól beszél a festményeknek egymásba olvadó szintömege s a csudás fluidumként mindent hogy vidám, örömben, diadalérzetben uszó vallásos hangulatát ezzel is kifejezésre juttassa. Ez az iinnepies, vidám hangulat az, amit egyházi szempontból sokan kifogásolnak s a vallásos komolysággal összeférhetetlennek tartanak. Pedig nagyon helytelenül. Gaudium magnum, végtelen öröm az evangélium, kifejezésre kell ennek jutnia az Istenházában is. A karácsonyi glória, a húsvéti alleluja, a Szentlélek pünkösdi viharának mámora, az úrnap pompája, a Boldogságos Szűz ünnepeinek szelid hangulata stb. mind-mind az örömet - juttatja szóhoz az egyházi esztendőben. Állomásai ezek az ünnepek az örök boldogságba vivő útnak, oázisai a siralomvölgyének. Van tehát jogosultsága az örömnek, fénynek, királyi pompának, dísznek az egyházművészetben is. Ezekbe a teljes kupoláktól vagy lapos kupoláktól s dorgaboltozatok tói bezárt, fényesen megvilágított keretekbe illeszti bele a bárok I^HIH átitató fényözön. A díszítésben HHNj|V\J UÉ J elhagyja abarok a klasszikus kor •

pj' ^ ff J örökségéből ránk maradt szabályos idomokat és a görbét teszi 2. Sámson és Delila Részlet a sárvári diszterem legfőbb díszítő elemévé. Aki raj- eeyi

k ^lfestményéböt. zolni tanult, el tudja képzelni, milyen ingoványos talajra lépett a művész a görbék világában. S a bárok művész — nem a kontárokat értem — megbirkózott a nehéz problémával. Szinte tapsolunk örömünkben bűvösbájos spirális vonalainak mozgalmasságán, elevenségén, érzelmes, derűs, költői hangulatot teremtő varázsos játékán. Ezek azok a technikai kiválóságok, melyek a barokot az elsőrangú világstilusok közé sorozzák. Sok gáncsolni valót találnak a barokban az esztétikusok. Természetellenesnek tartják, az igazságot azonban nem tudják elvitatni tőle. Régi esztetikai elv, nem minden, ami természetes, egyúttal művészi is. „Nem a való hát; annak égi mása lesz, amitől függ az ének varázsa", mondja Arany János Ars poeticájában. Más dolog tehát a természetes és más a művészi. Mennyit valósit meg a bárok az örök szépből, nem célom e rövid