Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1914
37 ablak egyforma, itt-ott mezzanin-ablakok, de sehol semmi rizalit (kiugrás), szárnyépület stb. A kapuja magas, fegyverdíszes építmény, egy lovas könnyen beügethet rajta. Tehát elég egyhangú, nehézkes épülettömeg, a dísznek, fénynek semmi nyoma. A magas kapún át belépőt nyilt udvar fogadja. Az első díszes darab, ami a cselédség, istállók, kocsiszínek stb. elhelyezésére szánt földszinten, az udvaron mutatkozik, egy díszkút. Büszke lépcsők, széles, alacsony fokokkal festői látványosságok kíséretében visznek a termekhez, amelyek — ellentétben az egyszerű külsővel — a bárok minden díszét kifejtik. A barok-stíl későbbi fejlődésében a ház külsejét is elhalmozta díszítéssel s mint díszítő művészet eddig a legmagasabbra emelkedett. Helyi mestereink, iskoláink sohasem túloznak alkotásaikban, nagy aránytalansággal nem találkozunk. Az őrültek szombatját Sopron építészete nem ismeri. A bárok túlhajtásaitól bizonyos természetes józanság mindig visszatartotta. A bárok díszítés a magánházak kapúin és ablakain nyilatkozik meg legszabadabban. A kapúkon, valamint más épületrészen, például a balkonok alatt, a nehezebb párkányok alatt az oszlopok és pillérek gyakran atlaszokká, kariatiszekké alakulnak, amelyek az erőteljes, virtuózus bárok plasztikának megfelelően legtöbbnyíre sokkalta nagyobb erőködést fejtenek ki, mint amennyit a teher óhajt vagy követel. A kapú fölött gyakran kettős oromzat van, az egyik csúcsos, a másik körszelet alakú, mely mintegy a kapúkeretet összefoglalja. Ugyanez történik másutt is, pl. az ablakoknál (kath. konvent), vagy oromzatoknál. Nagyon gyakran meg van törve az oromzat, amennyiben a középső részét hátratolják, vagy kiemelik, vagy lenyomják, vagy egészen eltávolítják, csak hogy helyet szorítsanak egy mellszobornak, kartúsnak,címernek vagy valami felírásnak. A megmaradt szárak, oldalak mozgásba jönnek, meghajolnak, voluta alakban felcsavarodnak, hogy ismét egy fekvő vagy ülő szobornak piedesztálul szolgáljanak. Még jobban mozgásba jönnek az ablakpárkányok, majd függöny, kárpit, majd szamárhátívben (Tudor-ív), majd hullám vonalú, vagy megszaggatott félkörívekben záródnak a szabad dekoráció minden elgondolható mellékletével. Némelykor annyira ki vannak kanyarítva, hogy a felsőbb emelet ablaktalpával egy díszítési motívummá olvadnak össze. A falmezők majd finoman kiugró nagy négyszöges, vagy hullámos vonallal határolt lapokkal, majd ellenkezőleg kazettaszerü bemélyedésekkel vannak élénkítve. Az építészeti díszítés legelőkelőbb elemei, a pilaszterek, oszlopok virágfűzérekkel stb. vannak tele aggasztva. Igen gyakran s az összes lehető formában alkalmazzák a konzolokat, a gyámköveket. Az ajtó- és kapufélfák is jó talapzatok a nagyplasztika alkotásai számára. Szinte lehetetlenség az építészeti dísznek még a legfontosabb formáit és motívumait is felsorolni, osztályozni, s legjobb lesz az egyes emlékeknél külön rámutatni a legsajátosabb és jellegzetesebb díszítésekre. Általában a vakolat, gipsz, stukkó, kőfaragványok mind-mind szerepelnek a díszítésben. Gyönyörű keretelések, virágkoszorúk, mindenféle stilizált növénydísz, különösen akantus, pálmaág, katáng, liliom, örökzöld,