Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1914

31 Y Ii». A kat. Konvent-ház. (Várkerület 26.) öröknevü művészek és zseniális mesterek, iparosok hozták létre. A bárok kor fénykora a műtörténelem első lapjain foglal helyet. Aki a nápolyi San Martinót, a montecassinói kolostortemplomot, az Al Gesut Rómában, a versaillesi kápolnát megcsodálta, aki Róma és Páris palotáinak szépségé­ben, elfogulatlan lélekkel gyönyörködött, az a bárok stílus lelkes hivei közé számítódik. Érdekes lesz foglalkoznunk kissé a bárok stílus eredetének sok port fölvert kérdésével. A barocco portugall szó, kagylót jelent; tágabb értelemben azonban a közönségestől, a megszokottól, a szabályostól való eltérést, sőt az eszté­tikában a komikumnak egy bizonyos faját is, amely a cél és eszköz, a forma és tartalom közti ellenmondásból származik. Szorosabb értelemben jelzi azt a stílust, mely a renaissance kor alkotta szigorú szabályokat mű­vészetében merészen áthágja s törvényévé a szabadságot, a lendületet, az erőt, a díszt, a pompát teszi. A bárok volt a legjobban agyoncsépelt művészeti irány s részben még ma is az, de már megszületik az új áramlat, mely, mielőtt ócsárolná, leveti balitéleteinek kényszerzubbonyát s komolyan kezdi mérlegelni szép­ségeit, értékét. Nem a renaissance stílus formavilágának elfajulásában, sem nem a formaérzék elbágyadásában kell látnunk a bárok stílus csiráját, szülőjét. Nem. Elfajulás, elbágyadás, intenzív művészi élet utáni kimerülés, aléltság, nem teremtő erők, nem alkotó tényezők. Az a sok fáradt, alélt művész

Next

/
Oldalképek
Tartalom