Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1914

8 2. A herceg Esterházy-palota. (Templom-utca 2., 4.). tudatában egyre jobban, szinte idegesen finoman kezdi érezni az ember mindazt, ami ennek az egyéni méltóságnak, egyéni erőkifejtésnek ellenáll, az elnyomott jobbágy épúgy, mint a céh korlátai közé szorított városi iparos, a tudós épen úgy, mint a lábánál ülő tanítvány. A középkori hűbéres világ urai mellett megjelennek a városok büszke polgárai, az arisztokratikus szellemmel szemben a demokratikus eszmék harcosai. Valóságos centrifugális erő űzte, hajtotta a társadalmat, s hogy teljes szétzüllés, teljes atomokra omlás ne következzék be, nem sok századra rá már a szocializmusnak kellett erről gondoskodni. Ez az az öt csoport, amelybe a kezdődő újkor eszmetartalma Ehrhard szerint sorozható. A középkori világnézet, melynek az építészetben a legtökéletesebb képét a gótika nyújtja, a XIV. sz. vége felé az új eszmék hatása alatt lassankint elvérézik s új világnézet tör magának utat. Ezeknek a nagy szellemi eltolódásoknak a kor művészetében is meg kell nyilatkozniok. Ha igaz, hogy a képzőművészetekben csapódik le minden kornak, minden népnek szelleme, akkor ennek a kornak az építészetében is rá kell akadnunk arra a nagy változásra, melyen a XV. sz. folyamán a népek, a korok átmentek. Annak az erős jelentőségnek, mely az állam vezetésében a polgárságnak jut s a klasszikusok megkedvelésével a másvilággal szemben a földi lét nagyobb értékelésének okvetlen meg kell nyilatkozni az építészetben is. A világi építészet mint egyenjogositott tényező kezd szerepelni az egyházi épitészet mellett. Az egyházi és világi urak mellett megjelenik a polgár, mint megrendelő.