Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1913

27 A gótikus építészeti formákban ezt a két alapvonást látjuk megtestesülve. A matematikai tudás, éles, számító ész, józan megfontoltság főkellék az építőben. De ha hozzájárul a mély érzés, a gazdag képzeletvilág, akkor az épületrészek mozgásba jönnek, megelevenednek, az eszméknek hangos hirdetőivé lesznek, költészetet, életet lehelnek. Amint a skolasztika épülete a fogalmak, megkülönböztetések, részelések, következtetések nagyszerű köveiből van kidolgozva, a gótikus templom is szigorú szerkezet, melyet a vallásos érzésvilág, képzeletvilág tesz elevenné, gazdaggá. Nem akar gáncs lenni, amit mondok. A román stílus szerzetesek művészete, a gót világi mestereké. Ezek, kik a munkás céhekből emelkedtek fel, sokkal naivabban, tárgyilagosabban tudták lelkük érzéseit új eszközökkel kifejezni, hisz ismereteiket nem a múltból merítették, klasszikus műveltség nem feszélyezi őket, szerkesztésben és díszítésben önállóbbak tudtak lenni. A gótika fejlődésében három korszakot különböztetünk meg, a korait, a virágzás korszakát s a késeit. Városunkban mind a három képviselve van, nem ugyan egész műemlékekkel, hanem olyformán. hogy templomaink egyik része az egyik, másikrésze a másik korból való. amint az építkezést a körülmények szükségessé tették, kivéve a szt. János kápolnát, mely szép, egységes késői gót alkotás. A gótika Sopronban. A gótika városában élünk. Ha a nagy természet akkor hat ránk legjobban, mikor virágzásának teljességében, ifjú, tavaszi erejében, változatosságában áll előttünk, akkor a művészeteknél is különösen azon korok emlékeinél időzünk legszívesebben, amelyekben valamely irányzat, stílus a legtisztább formai kifejlődésre jut. Ilyen kor a gótikus stílus fejlődésében a XIV. század, ilyen emlékek Sopron városában a bencések temploma, a szt Mihály templom, a szt. János kápolna.