Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1913

25 Csodálkozhatunk-e ezután, hogy a XIX. sz. művészeti tekintetben terméketlen korszakában, mikor a klasszicizmusra ráuntak, szivesen fordultak a román művészet gazdag, eredeti formakincséhez, sajátos forma-nyelvéhez, egyéni kifejezési eszközeihez, melyek jó emberöltőn át utánzásra csábították a mult század építészeit. Ebből a korból való városunkban az irgalmas nénik csinos újroinán temploma. A gótikus stílusról általában. A gótikát opus francigenumnak mondják. Hazája, szülőföldje Isis de France, Párizs környéke. De épen ez az az országrész, melyet a germán-frank törzs lakott s így a germán szellem mélyen átjárt. Innen indult ki s mivel a művészeti szépnek nemzetközi szabadköltözködési joga van, vámsorompók, tilalomfák útját nem állják, csakhamar átcsapott német földre s igazi virágzását is itt érte meg. Történelmileg jogosult tehát a germán-stílus elnevezés. A csúcsívesstílus elnevezés legjellemzőbb szerkezeti eleméről veszi eredetét Legáltalánosabb a gót(-barbár) elnevezés, melyet az olaszok gúnyból adtak neki. A gótikus stílus a legszebb, a leggazdagabb virága a középkori művészeti ideálnak. Ez az ideál két forrásból táplálkozott, a kereszténységből s a germán nemzeti sajátságból. A kereszténységet kell első sorban említenünk, mert ez volt az a gyökeret verő s gyümölcsöző mag, mely a germán lélek termékeny talajába hullott. Ez a közös forrás teszi a gót stílust a román testvérévé, ezért nem lehet egyiket a másiktól elválasztva tárgyalni; mindegyikben ugyanaz a gyürkőzés, a törekvés az ideál, a keresztény templomideál kitejezésére, bár szerkezetben, díszítésben, esztétikai hatásban eltérők egymástól. Most már nem erős várakban húzza meg magát a küzködő egyházias szellem, hanem a győzedelmes kereszténység kiván magának királyi palotákat A gótikus építészet merészségében, nagyszerűségében VII. Gergely szelleme, a lelkiek uralmának ünnepies kihirdetése a fizikai erők fölött, a vallásos élet diadala a profán felett, az öntudatra ébresztett s üdvös tevékenységre ösztönzött germán őserő jut kifejezésre Jelzi, hogy a keresztény világnézet behatolt már a germán lélek legmélyére s ez a nép a fiatal kor üdeségével, bátorságával, merészségével, nagyratörésével, ideálizmusával olyan művészetet teremtett, mely a román izlést iskolázottságával, technikájának fejlődöttségével, könnyedségével messze túlszárnyalta. A vallástól táplált ifjúi lelkesedés, nekihevülés kora ez az élet-