Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1912

22 növendékek lehetőleg keveset fizetnének, hogy mennél többnek akadhasson-, kedve és módja az intézethez; az első asztalnak nevezett jobb ellátásért 300, legföljebb 400 frtot kívánnának tőlük, holott más intézetnél még egyszer annyit, sőt még többet is követelnek. A Szent-József- és Szent-Károlyegyesület tagjainak kötelességük lenne az egyesület jelvényét nyakukban viselni; ez a jelvény egy hatsugaras aranycsillag, melynek köralakú magjában Szent Józsefnek képe látható a kis Jézussal karjai közt, felső sugarának csúcsán pedig a pápai címer áll; megkapja és viselheti a társulati tagsággal ezt a jelvényt először minden akadémiai növendék, másodszor minden a társulatba fölvett előkelő férfiú, világi és egyházi egyaránt, még pedig az utóbbiak most először kapott kiváltságképen; s mivel minden tag a csillagos jelvényért száz forintot fizet, azért csak maga a növendékség 5000 frtot fizet s mivel gróf Eszterházy József országbíró és vele sok gróf és báró már jelentkezett tagnak, mivel mintegy kétszáz előkelő ember szinte lesi az időt, hogy a királyasszony helyben hagyja és védelmébe fogadja az intézetet, hogy aztán beiratkozzanak az egyesületbe és viseljék a jelvényt, azért rövidesen szép alapja lesz az egyesületnek. A jámbor társulat iránt nyilatkozó sóvárgást még fokozta Fuchs grófnénak vallomása, hogy a királyasszony maga is akarja, legalább néhanapján, viselni a csillagos jelvényt. Az intézetnek növendékei világiak és egyháziak lennének. Az előbbiek a magyar és osztrák nemesség sarjaiból kerülnének; az utóbbiak német szerzetes növendékpapok lennének, kik eddig a jezsuitáknál tanultak, ezentúl pedig itt az akadémián nevelődnének elüljáróik akaratából. Tanítanának az intézetben minden tudományt és ügyességet, melyeket újabb fölfogás ilyen magasabb intézettől méltán megkívánhat; külön is halljuk emlegetni az akkor még igen nagy terjedelműnek vett bölcseletet és a teológiát, melyeket négy év alatt alaposan elvégeznének, ezeken kívül az alsóbb és felsőbb intézetekben szokásos tudományokat, aztán földrajzot, geometriát, polgári és katonai építészetet, zenét és történetet; a jogból a kánonit, rómait és nyilvánost; nyelvekből az olaszt, franciát, esetleg spanyolt, görögöt és zsidót is tanulhatni. A tudományokhoz szegődnék nevelőnek kellő fegyelem. Ha pedig az apátnak vágya teljesül, és az intézet átköltözködhetik Magyarországba, akkor igazi, valóságos egyetem lesz belőle a szokásos karokkal és bőséges kiváltságokkal. Lennének tanárai és tanítói (professores et magistri). Az említett német kolostorok küldik az összes tudományok tanításához szükséges alkalmas tanárokat szerzetes fiaikból, el is tartják őket mindaddig, mig a tanárok fönntartásához szükséges alap nem kerül valahonnan ; és az említettekhez még akárhány kolostor áll társnak, ha elfogadják őket. A nemesi ifjúságban kívánatosnak és szükségesnek tartott ügyességeket (tánc, vívás, nyelvek stb.) fogadott és fizetett világi emberek, tanítók tanítják. Hogy az apát maga mint az intézetnek vezére egészen a tanulmányi és fegyelmi ügyeknek élhessen, az anyagiaknak nagy részét világi emberre akarta bízni. Báró^Rumelt akarná az anyagiak gondozásával igazgató címen migbízni; a báró vállalkozik is a munkára, még pedig oly föltétellel, hogy,