Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1912

20 tatni fiaikat vagy a rájuk bízottakat; nem is látják ennek kárát, csak hasznát,, mert az intézetnek elüljárói szívvel-lélekkel erőlködnek azon, hogy az ifjúságot jámborságban, istenfélelemben és a katholikus hitben tanítsák és neveljék; látják ugyanis, hogy a katholikus ifjúságnak jó része felnő hitének igazi alapos ismerete nélkül, míg a protestáns ifjúság ugyancsak ismeri a magáét és ugyancsak érti a módját, mint kardoskodjék érte; az intézet mindezért szemesen és szegesen törekszik majd arra, hogy a tanításnak minden fokán szegről-végről tanítsa a katholikus hitet, tanítsa, mint védheti az ellenséges támadással szemben; de tanulhatni a katholikus hiten-erkölcsön kívül még minden alsóbb és felsőbb intézetben szokásos tudományt és ügyességet, aztán kísérleti bölcseletet (philosophia experimentális), még pedig szemlélhető módon, hogy fülükkel hallják, szemükkel lássák az ifjak a természetnek csodás munkáját; tanulnak majd mennyiségtant és annak fajtáit, földrajzot, geometriát, polgári és katonai építészetet, zenét és történetet; idegen nyelvekből az olaszt, franciát, spanyolt, görögöt és zsidót; táncot és vívást; a jogtudománynak gazdag tárházából a kánonit, rómait és nyilvánost (institutiones, digesta, ius publicum); a papoknak készülők egyéb tudományon kívül még a teológiából, különösen a hitvitázó, ágazatos és a szentírásmagyarázó részéből (in theologia polemica, dogmatica, scripturistica) kaphatnak alapos ismereteket. S ha a viszonyok kedveznek az apát szándékának, úgy 1742-ben megnyílnak ezen intézetnek ajtói a tanítványok előtt. Amint az apát megismerteti tervét Camillus Paulutius bécsi pápai követtel, ez nagy örömmel fogadja és megengedi, hogy pápai követségének egész területén mindenütt terjesztheti a társulatot; föl is szólítja az érsekeket és püspököket, segítsék az apátot üdvös munkájában. Amit az apát előrelátott, amiért el akarta költöztetni az akadémiát Salzburgból, az be is következett: az akadémia Salzburgban összeomlott. Három évig élt; míg Koptik állott az élén, érezte ugyan a kezdet nehézségeit, de becsülettel felelt meg minden dolgának; amióta Koptik eltávozott tőle, gyöngült-romlott az intézet, a háborús viszonyok aztán könnyen végeztek vele. Tudjuk, milyen nemes törekvésből fakadt ez a terve; azt is halljuk, hogy égett-vágyakozott ezen alapításáért és egész erejét áldozta neki, míg Salzburgban élt; azt is tudjuk, hogy Rómában és később is sokat fáradozott a javáért; mindebből tudhatjuk azt is, hogy nehéz szívvel hallja, mikor az ő lelkesedésétől csirába ment intézetet a súlyos viszonyok fojtogatják és később meg is fojtják. Csak annak tudata enyhíthette valamelyest fájdalmát, hogy neki nincs része a bukásban; nem kellett mellét vernie, mert arca verítékezve fáradt érte. Ezentúl már csak a magyar nemesi ifjúságnak szánt akadémián serénykedik. Láttuk már, milyen okok biztogatták erre; azóta újabb okok is lelkesítik. Így 1. minden müveit népnek van már ilyen akadémiája, csak a magyarnak nincs, — 2. ha idegen akadémiára küldik a magyar ifjút, ott kicsinylik a magyar nemzetet, mert azt gondolják felőle, nincsenek olyan tanult férfiai, kik a nemesi ifjúságot nevelni-tanítani tudnák, — 3. akik