Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1912

12 harcokban már nem volt a magyar az a híres katona, akinek azelőtt ismerték és tudták, mert 11. Rákóczi Ferenc fejedelemnek francia tiszteket kellett szerezni a sikeresen csak nagyobb tanultsággal végezhető hadi. különösen mérnöki munkák végzésére. Hallhatta, hogy ezen fejedelem keményen itélt iskoláinkról, melyek szerinte nem törődnek a széptudományokkal, nem a földrajzzal és mathematikával, nem tanítanak történetet, időtant, nem vesződnek erkölcstannal, nem ügyesítik az ifjúságot az előkelő ifjúsághoz illő és neki szükséges testgyakorlatokkal, pedig ezeket a virágzó külföldnek iskoláiban mind fölhasználják az ifjúságnak müvelésére. Hallhatta, hogy az egész országnak egyetlen-egy jogi tanintézete van és sokan ennek munkásságát is erősen korholják. Hallhatta, hogy a királynak magyar tisztviselői és tanácsosai nem versenghettek az országnak nagy rövidségére a külföldi tanácsosokkal és tisztviselőkkel, hogy az ország vezéremberei közül azok, kik derekasan megállják helyüket, rendesen a hazán kívül, sokszor messze a hazától művelődtek. Azt is hallhatta, hogy a szülőknek és gyámoknak jó része nem igen lelkesedik a közművelődésért, mert fiaikat, a rájuk bízottakat nem taníttatják és neveltetik kellőkép. De azt is hallhatta, hogy az országnak jobbjai nem nézték tétlen a szomorú jelenséget, hanem segíteni vágytak a megismert bajokon. Így hallhatta, hogy a rendeknek azon része, mely az 1712. évnek tavaszára, április 3-ára, Pozsonyba hivott koronázó országgyűlésen idejében jelent meg. bizottságot választott a maga sorából, hogy a nagy áradások és feneketlen utak miatt csak szállinkozó rendeknek megérkezéseig országjavító tervet készítsen; hallhatta, hogy ez a bizottság az ország értelmiségének emelésére azt is ajánlotta, állítsanak az országban főiskolát vagy legalább akadémiát. Azt is hallhatta, hogy ezen szándék, ha nincs is látatja az országgyűlés végén szentesített 136 törvénycikkelyben, azért nem veszett el nyomtalan, mert ugyanez az országgyűlés több bizottságot választ, hogy a jövendő országgyűlésig a szükséges reformokról tervezetet készítsenek. E bizottságok egyike az iskolaügyre is veti szemét s az előbbi tervezetnél is magasabbra tör; hogy a hazának fiai, főként pedig a mágnások és nemesek törzsökéből fakadtak, minden tisztes tudományban és erkölcsben, főleg pedig a nemesi és előkelő lelkekhez illő különféle tudományokban taníttassanak és gyakoroltassanak, hogy ilyformán szerzett tanultságukkal aztán a királynak és hazának mennél hasznosabban szolgálhassanak, hogy a lustálkodástól és semmittevéstől, minden rossznak e melegágyaitól, elvonassanak. mindezért azt ajánlja, teljes egyetemeket kell állítani, ezekhez ketiő fizetéssel elegendő tanárt kell szerezni; ezen intézeteken kívül még politikai akadémiát is kellene alapítani, mely ifjúságát a jogtudománynak több szükséges részére, müveit külföldi népek nyelveire, történetre, földrajzra, vitás vallási kérdések tisztázására, katonai és polgári építészetre, mindezen tudományokon kívül még lovaglásra, vívásra, táncra és zenére is tanítaná ; de ugyan^ a bizottság, mintha csak érezné, hogy ezen tervével sokat markol és keveset szorít, egyelőre kevesebbel, könnyen és nyomban megvalósíthatóval is megelégednék, mert azt ajánlja a rendeknek, kérjék a