Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1909

12 tanító rendek azt a méltányos enyhítést, melyben a katholikus autonómia és kongrua rendezés alkalmával részesültek. A főrendiházban már ritkábban szólalt fel, de mint a naplóbiráló bizottság tagja itt is érdemes munkát végzett Beszédeiben, melyek formailag, tartalmilag egyaránt kiválóak, nem annyira a szív embere volt, mint inkább az értelemre akart hatni. Sokoldalú képzettsége, érveinek világos csoportosítása, szivétlelkét hazájáért, vallásáért átható nemes heve és a beszéd közben élénkké, dallamossá vált különben nem hullámos hangja mindenkit bámulatba ejtett és magával ragadott Szikrázó szellemessége és bámulatos analizáló tehetsége még jobban tündöklött, amikor elnökölnie kellett valamely értekezleten. Higgadt méltósággal meghallgatott minden véleményt, de azért figyelme, érdeklődése .egy pillanatra sem lankadt és mikor már mindenki kifejtette a maga álláspontját, felszólalt ő is. Csak most tünt ki éles eszének villogása, fegyelmezett gondolkozása, amellyel a sok eltérő nézet és vélemény között is biztos kézben tartotta a vezérgondolatok főszálait, most ragyogtatta csodálatos éleslátását, amellyel a kérdések egész özönét árasztotta a jelen voltakra, oly kérdésekét, melyek mélyen belenyúlnak a tárgy lényegébe anélkül, hogy a szónokok rágondoltak volna. * * * Gyászolja kimultát a magyar közoktatásügy is, melynek élete végéig buzgó hive és törhetlen harcosa volt. Teljes életében ezt szolgálta tanításával, tankönyveivel, utazásaival és legutóbb a bencés tanítórend tanítási, nevelési módszerének újjászervezésével. Egyszóval teljes életében tanított, a gyakorlatban mutatta meg az iskolaszervezés nehéz munkájára való rátermettségét Tanári hivatása párosulva a rendi élet szigorúságával nagy sikerre segítette férfi korában, kiváló képessége szélesebb, egyetemesebb területre szólította élte delén, egyenesen kiváló tanárai erényei emelték magas állásába. Itt is szoros kapcsolatban maradt a tanüggyel, különösen pedig a ^középiskolákkal úgy annyira, hogy egész megszokott dolog volt őt az első sorban látni, amikor a magyar iskolaügyért kellett valamit tenni. Ilyen esetekben munkaszeretete, kötelességérzete nem hagyták nyugodni, fényes tehetsége, szívós akarata pedig vezérszerepet juttattak neki.