Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1906

7 vaiánk. Alkotmányunkon, ha külső formái meg voltak is, az idők folyamán sok rés ütődött. A sors sanyarusága megakasztotta a nemzet testében az egészséges vérkeringést : tespedtünk, sok nyavalyának valánk hajléki. Belső gyengeségünkre, szervezetlenségünkre számított kajánul ellenségünk. Ez bátorította a támadásra, mikor alkotmányunk már emiitett külső biztosítékai a független Erdély és a török hatalom is megdőltek. Budának 1686szept. 3-án és az országunk ennek nyomán történt visszahóditása, tehát a török hatalmának megtörése és Erdélynek tényleges elfoglalása után kezdi meg Lipót az országink az összbirodalomba való bekebelezését. Az 1687-iki pozsonyi országgyűlést három hires törvénye már Lipótnak emiitett célját szolgálja, Az ország hálás akart lenni felszabadításáért és teljesítette királya kérését: lemondott meghatározott korlátokon belül a szabad királyválasztásról, enyhítette a király hitlevelét, kihagyván belőle ép az alkotmány hűséges megtartására kötelező részeket és végül lemondott egy ősi jogáról, az Arany bulla 31. cikkéről, mely a nemességnek megengedte, hogy fegyverrel ellenállhasson jogait tipró királyának. Világos, hogy mind a három törvény a királyi hatalom gyarapítása a nemzet ősi jogainak csorbításával. A mint látjuk, maga a nemzet is hajlandó volt királya jogát gyarapítani, aminek ugyhiszem az említett hálán kiviil más oka is volt; egyrészt a közszellem, mely azt mondhatni, az egész világon kedvezett a fejedelmi hatalom gyarapodásának, hisz e kor nagy gondolkodói is vagy nyíltan szólanak az abszolutizmus mellett, vagy legalább nem mernek ellene nyilatkozni, másrészt a rendeknek optimisztikus reménysége, hogy a király látva a nemzet odaadását, nagylelkűségét, hálából szintén tiszteletben fogja tartani az ország törvényeit, jogait. Reménységük nem volt hosszú életű. A török kiűzése után elkerülhetetlen volt az ország szervezése. 150 esztendő óta az ország három részre volt osztva: a nyugati rész és az északi tót megyék voltak a tulajdonképi magyar királyság, az ország középső, terü'etileg legnagyobb része a török igát nyögte, Erdély és a Részek, ugy mondhatnám Erdéllyel szomszédos megyék erdélyi fejedelem alatt állottak. Most a török kiűzése után ismét egy kézben egyesűit s egységes szervezés-, müvelés-, rendezésre, reformálásra szorult. Természetesen mindez alkotmányunk keretén belül nagyon szépen el lett volna végezhető, — átestünk mi már a tatárjárás után az országnak ujjászezvezésén — csak jó akaratra, ősi alkotmányunk becsülésére lett