Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1906

25 nagy része féktelen, parancsot nem türö. A legnagyobb baj azonban, s ebből sok más fakadt, nagy pénztelensége. A francia segélypénzek mind vékonyabban folydogálnak, a bányák hozadékát megemésztette a sereg fegyverzése és ruházása. A mezei hadak zsoldjára egyáltalában nem került s igy a katonaság kénytelen volt portázni, zsákmányolni, ez viszont szülőanyja volt a fegyelmetlenségnek. Rákóczi nem akart saját feje szerint eljárni, azért az alkura való felhatalmazás és a béke pontjainak megállapítása végett Szécsénybe hivta a magyar rendeket A szécsényi gjülés a fölkelés fénypontja és Rákóczi tüntető igazolásaItt tünt ki igazában, hogy a mozgalom mennyire országos jellegű, csaknem valamennyi vármegye és város elkü'dte követeit. A gyűlés megnyitása előtt ritka dolog történt : Rákóczi lemond minden tisztségéről, mint magánember akar jelen lenni, hogy a tárgyalás szabadságát biztosítsa. A rendek, kiknek politikai vezére Bercsényi volt, Rákóczi eddigi magánvállalkozását a nemzet vállalkozásává, a mozgalom célját a nemzet céljává tették. Eddig Rákóczi önhatalmúlag volt csak vezére a felkelésnek, mostantól kezdve a szövetséges rendek határozata folytán vezérlő fejedelem néven a nemzet megbízásából. E gyűlés tehát mindenekelőtt szervezte a felkelést. A rendek leteszik a vezérlő fejedelem kezébe a hűségesküt, és hatalmának korlátozására 24 tagú tanácsot adnak melléje. E két tényező kezében van a kormányzás minden joga. A béketárgyalást is ők vezetik, de mivel József sem volt önállóbb Lipótnál s a bécsi körök hangulata a magyarokkal szemben nem változott, az alku most is eredménytelen maradt, József szintén igért alkotmányos kormányzást, Rákóczit német birodalmi fejedelemséggel, tábornokait egyéb kedvezményekkel akarván kárpótolni, de az alkotmány követelt biztosítékairól, a tengeri hatalmak kezességéről és Erdély függetlenségéről hallani sem akart. Meg kell jegyeznem, hogy Rákóczi nem követelte maga számára Erdélyt, ha az udvarnak személye nem tetszik, ő lemond róla, de az elvet föl nem adta. Természetes, hogy az a Rákóczi, ki egy évvel előbb a neki felajánlott lengyel koronát csak Pzért utasította vi?sza, mert a két ország ügyei nem voltak, összeegyeztethetők, a birodalmi fejedelemséget sem fogadta el, hisz nem a maga hasznáért, hanem ősei hagyományáért fogott fegyvert és nem önzést, hanem lángoló hazaszeretetét vitte a harcba. Rendes folyamat, hogy a hadakozó felek sikertelen béketárgyalások után felfogásban, érzelemben nem közelednek egymáshoz. A mint a szeretet