Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1906

15 reinfeldi hercegnővel, Karolina Amáliával kelt egybe. E házasság után Rákóczi idegen nejével, idegen köntösben, idegen nyelvvel rég elhagyott hazánkba jö, azzal az erős elhatározással, hogy az uralkodó császárhoz ragaszkodva, a politikától távol tartja magát. Rákóczi erős jellem volt és igy állta szavát. Kezdetben megszokásból, természetszerűen, utóbb számításból idegen maradt e hazában is. Kerülte szomszédait s mint gyanús idegent kerülték szomszédai. Pedig az elnyomás, üldözés teljes erővel folyt. Rákóczi kezdi szemével látni, fülével hallani a nyomor özönét. Tudja, hogy az üldözöttek szeme félve bár esengve rajta csüng. Hogyne tudná, hisz az 1697-iki felkelés vezérei el akarják fogni s táborukba vinni s kényszeríteni, hogy vezérük legyen. De Rákóczi mint, ruhája, idegen akar maradni, harcol és el szeretné némitani a látottakon vérző szivét. Fut a felkelők elől, mintha zászlaikra nagyapjának, Zrínyi Péternek, bakó kéztől levágott feje volna festve. Bécsbe sietett, hogy minden gyanút eloszlasson. Látszólag sikerült is, de csakhamar megindult a rágalmazók hajszája. Kollonics ós Lipót császár első minisztere, Kinszky gróf, kapva kaptak minden gyanúsításon és az udvarnak Rákócziba vetett gyenge bizalma csakhamar szétfoszlott. Rákóczi helyzete valóban szomorú: szivét csitilva, öldökölve az udvarnak akar őszinte híve lenni, de itt nem biznak benne s elnyomására törnek; itthon minden tettét a nemzet megvetéséből magyarázzák. E viszonyok érlelik meg benne az elhatározást, hogy összes birtokát a császárnak adja, ha német birodalomban, vagy az örökös tartományokban némelig megfelelő kárpótlást kap. Normális viszonyok közt normális embereknél Rákóczi célt ért volua. Vagy megbíznak benne és békében hagyják, vagy elfogadják ajánlatát. Csakhogy a császár gonosz tanácsosai csere nélkül is megszerezui vélték Rákóczi rengeteg vagyonát. Biztak eszközeikben, hogy nem lehet vérből és húsból ember, kit elégületlenné ne tudnának tenni. Rákóczinak ezen bécsi tartózkodása alatt, mint maga írja, meg kellett győződnie, hogy az udvar politikájának titkos tervében elvégzett dolog az ő tönkretétele és házának Magyarországból való gyökeres kiirtása.

1) Tudta, hogy veszedelmes Bécset elhagynia, de felettébb terhes volt Bécsben laknia. Habozik, mittevö legyen, végre a viszonyok megsegítik döntésében. Ép Bécsben létekor idézte maga elé Lipót a magyar főurakat, hogy Kollonics már vázolt terveit velők elfogadtassa. A nádort, Eszterházy herceget sikeU. o. 71. 1.