Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1905
7 vezér vágta le s testét négy részre hasítva Veszprém, Győr és Esztergom kapujára tűzték, a negyedik részét pedig Erdélybe küldték (997). István búzgón és bőkezűen teljesítette fogadalmát, s a legenda szerint nem tett úgy, mint Saul, ki az Anialech legyőzése után a java zsákmányt magának tartotta meg; István az egész zsákmányt Szt.-Mártonnak adta, fölépítette bazilikáját s a somogyiakat először mind alá akarta vetni a monostornak, de aztán, nehogy ama nép elszéledjen lakóhelyéről, azt rendelte, hogy tizedeiket mindenből Szt.-Márton apátjának adják, Akkor még nem volt más apátság, vagy püspökség az országban. À diadal után István erélyesen hozzálátott a térítéshez s e végből hívására, vagy szándékának hírére papok, kivált pedig bencések érkeztek az országba. Újra fölélednek a zobori és zalavári apátságok. Lengyel földről több társával bejön Asztrik apát s megkezdi a pécsváradi monostor építését. István megállapítja vele a püspökségek tervét s elküldi II. Szilveszter pápához azon kérelemmel, hogy adja beleegyezését egyházi terveihez és küldjön neki megszentelt koronát a keresztény királyság jeléül. Asztrik sikeresen járt el lOOO-ben. István kinevezte pápai engedéllyel első esztergomi érsekké Szt.-Sebestyén pannonhalmi bencést, kalocsai püspökké pedig Asztrikot s mindjárt betöltötte a veszprémi püspöki széket is. A király kit még ICOO-ben megkoronáztak, a következő évben megjelent a pannonhalmi templom fölszentelésén és Domonkos, jérsfi kkel , ki legjobban értett az oklevélíráshoz, kiállíttatta az alapító-levelet s ünnepélyesen felolvastatta. Az alapító-levél főtárgya a somogyi tized, ennek egész története, továbbá a pannonhalmi apát kiváltságai ; utóírata íelsorolja azon kilenc birtokot, amelyeket István király az apátságnak adott. Megjegyezzük, hogy a pannonhalmi alapítólevél hitelességét 1747. óta többször kétségbe vonták, de igaz alap nélkül. írása nem hasonlít egyetlen magyarországi oklevélhez, sem, ellenben úgy írásával s egész külsejével, mint belső beosztásával, formuláival nagyon hasonlít az 1000 táján készült olaszosnémet oklevelekhez. Ez Pannonhalma alapításának rövid története; e hely Győrmegyének tagadhatatlanűl legérdekesebb pontja, ezeréves nemzeti létünknek emlékoszlopa, nemzetünk rövid örömnapjainak hosszú bánatéveinek hü részese, a kereszténységnek honunkban bölcsője, a nemesen polgárasító tudománynak hazánkban első veteményes kertje, mely halmairól látta a szép haza gyönyörű téreire körültekinteni Árpádot, a honfoglalót, mely íalai között sokszor üdvözölte szűz fiával Istvánt, a honalapítót, mely tanácskozni
