Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1905

5 A tervszerű és tartós sikerű térítést a bencések, különösen a pannon­halmiak indították meg ; belőlük lettek az első püspökök és érsekek s Szt.-László koráig befejezték a térítést a szent királyok erélyes támoga­tásával, úgy — hogy Kálmán uralkodása alatt már teljesen keresztény volt a magyar. III. Henrik megkisárlette ugyan öt hadjárattal meghódítani Magyarországot, de a nemzet vitézsége és keresztény királyai úgy az ő, mint IV. és V. Henrik támadásainak erejét megtörték, annyival inkább, minthogy a pápák is tiltakoztak, különösen VII. Gergely a keresztény Magyarország meghódítása ellen. Ez volt a bencések térítésének nagy politikai jelentősége s ennél nem csekélyebb a belső társadalmi jelentősége. A pannonhalmi monostor alapítása sokszoros összefüggésben van Szt.-Adalbert életével. 982-ben a líbicei várúr fiát az alig 26 éves Adalbertet választották Prága második püspökévé. Ez a szigorú bencés szellemben cluny-i hatás alatt nevelkedett fiatal püspök nem sokáig néz­hette a csehek javíthatatlan pogányos erkölcseit; öt év múlva otthagyta őket s megindult a Szentföldre. De Monte-Casino lebeszélték szándékáról és ott maradt volna Szt-Benedek ősi monostorában, ha nem iparkodnak őt püspöki ténykedésekre használni. Ez elől távozott és Rómában Szt.-Bonifác és Elek aventinus-hegyi monostorában lett bencéssé öccsével együtt Három év múlva küldöttség érkezett Prágából : nevelőtársa (pappas) Radia ]ibicéi pap és a cseh herceg öccse, kik kieszközölték a pápától, hogy Adalbertet küldje haza püspökségébe. Adalbert engedelmeskedett ; de, hogy sikeresen működhessék a csehek megjavításán, Szt.-Bonifác és Elek monostorából magával vitt 12 szigorú fegyelmü bencést, akiknek Prága mellett egy erdőben megalapította a brewnowi, fából rögtönzött kolostort s ezt néhány hónappal hazaérkezte után fölszentelte (993), apátjokul pedig Anastasust ismertette el. Itt lett utóbb szerzetessé Adal­bert egyik papja, Asztrik. Két év múlva Adalbert ismét elhagyta javít­hatatlan népét s míg a herceg Libice várán állott bosszút, Adalbert püspök megjelent Esztergomban a magyarok nagyuránál, mert a Prágához csatolt morva püspökség címén a Nyitra vidékét is egyházmegyéjéhez számította. Itt a pogánysággal vegyült, lanyha kereszténység rosszabbnak látszott előtte a barbárságnál; azért félév múlva (995) távozott Rómába s újra belépett az aventinusi kolostorba, ahonnan egy év múlva a pápa oly föltétellel küldötte haza, hogy előbb tudakolja meg a csehek hangu­latát. Adalbert a kedvezőtlen hírt Boleszló lengyel hercegnél várta be, aztán Mesericben hamarosan fölépíttetett egy új fakolostort, beléje helyezte

Next

/
Oldalképek
Tartalom