Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1905

19 oldalán tiztiz sima, vörös márvány-oszlop kettesével kerül egymás mellé a két oldalt képződő derékszögű öt kiszökésen, s ezekre van állítva a kapucsarnok. Közvetlen a lépcsők fölött, jobb és bal kéz felöl a vörös márvány-lapokon jól olvasható, XVI. századból való névkarcolatokat látni. (Hic fuit Benedictus Padary anno Domini 1578; — Extergomensis Patria in Nembro natus hic fuit Zeferinus de Zeferis die 2. usque ad 4. Sep­tembres 1589; — Hic fuit Jakobus Unicsevsky Polonus an. D. 1590.) Az oszlopok fölött emelkedő ivek az oszlopok folytatásaiként tűnnek fel. Az aranyozott oszlopfők a kanthu si olasz műrészletekre emlékeztetnek. A tulajdonképeni kapunyilás vizirányos ajtószentöldökkel van födve, amely fölött bemélyedő mező új képen Szt-Márton köpenyét a félig meztelen koldussal osztja meg. Az előbbeni, XVIII. századból való kép is igyane jelenetet ábrázolja. Karner főapát 1700-ban a díszbejáratnak egy hiányzó oszlopát pótolta és megsérült oszlopfőit, valamint az altemplom lejáratait stílszerűen kiiavíttatta. Karner főapát ezen fennkölt buzgólkodása szokatlan müizlésről tanúskodik, ilyesmi az akkori barokkstíl korában vajmi ritkán eshetett meg Európaszerte. Mielőtt véglegesen búcsút mondanánk a templomnak, pillantsunk végig gazdag szobrászati díszítésén. A gyárnoszlop-csoportozatok legélénkebb kifejlődése Jaákon, de még inkább Pannonhalmán látható. E gyárnoszlop-csoportozatok nagyobbára levélékítményü és elvétve emberfőt ábrázoló gyámkövekben végződnek. A dús és változatos gyámkő-faragpányok közt emberfőket látunk: a diadalív sarkaiból fejlődő egyik gyámoszlop legvégén és ugyanott egy gyámkövön; mindkettő torzarc. Az első pillérpár fölötti két gyámkőnek emberfejei közül csak az egyik torz a másik eszményi szépségű. Az első holdosz­tály alatt az egyik gyámkövön pedig egy loiubkosárral koszorúzott emberfő látható. Leszámítva a pillérlábak alsó négyszögű táblainak gyér sark­díszítményeit, ahol mint például az éjszaki mellékhajóban a Szent Benedek­kápolna mellett való oszloptő és vele szemközt az altemplom lejárásánál levő pillér lábain, az alsó táblák sarkain gyík és béka, a déli mellék­hajóban az alsó templom túlsó bejárásánál álló pillér lábának tábla­sarkain gyík és egy elmosódott állatalak látható, állati képleteknek tzen egyházon semmi nyoma. Ennek oka az lehet, hogy az Uriás-féle egyház szobrászai már nem bencések, haneiu világi mesterek voltak, kiknek kezei közt a monostori művészet jelvies képleteinek értelme elveszett. A XIII. század első felében nemcsak az építészet, de a szobrászat 2*

Next

/
Oldalképek
Tartalom