Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1905

13 nemcsak alapította, hanem építette is a pannonhalmi, zalavári, pécsváradi, bakonybéli, monostori egyházakat. Ezek közül Pannonhalmán és Zalavárott épül a legkorábban Szt.-István alatt új egyház. A pannonhalmi kiváltságlevélben maga István király mondja, hogy az atyja megkezdette monostor építését ő fejezte be. Hogy milyen lehetett a legelső pannonhalmi őskeresztény bazilika alakja, nem tudjuk, hisz Szt.-István alkotásának romjai sem maradtak reánk. A monumentális székesfehérvári, esztergomi, pécsi bazilikák ezen korbeli alaprajzai nem tájékoztathatnak, mert Pannonhalmán csak kezdetleges, szúk, kicsiny egyház épülhetett. Azért Márknak a XIV. században írt és miniature-ökkel díszített u. n. bécsi képes krónikájához — egyik legfontosabb mütörténeti kútfőnkhöz — kell fordulni felvilágosításért Az itt látható óbudai és dömösi kisebb fajta bazilikák egy hajós és két szöglettoronnyal alakított hosszúkás épületek. A félkörfalú apsison több keskeny félkörrel záródó ablak látható, falai pedig jóval alacsonyabbak a hosszúkás négyszögű templomhajók falainál. Az alapszerkezettel laza öss?efüggésben lévő szöglettornyok négyszögűek, de föltűnően kifejletlen képzésűek; kereszthajójuk nincs e templomocskáknak. Ilyforma temploma volt először Pannonhalmának. Bizonyára érdekes kérdés, maradt-e csak valami is reánk e régi templomból? Hozzáértő műtörténészek — például Henszelmann — azt tartják, hogy az altemplomnajk^^lapfalrészei, sőt falrészei is_ J3zt.-István korabeliek. így különösen keleti fala, melynek ablakai ki- és befelé mind tágabb,"közepe felé pedig szűkülő nyilásúak. Ily erősen kajácsos ablakok a XII. századig gyakran láthatók Angliában, hol azokat az ó-száz stilnek tulajdonítják. Az oldalfalaknak szintén Szt.-Istvánkori voltaTlïïèlfett—szól föltűnő vastagságuk, mely eredeti magasságukhoz mérve igenis nagy és ennélfogva az építészet fejletlen korára mutat, midőn a falakat a vélt nagyobb biztonság végett igen vastagra szokták építeni. A pannonhalmi ősmonostor történetének egyik ki nem szakított lapján olvassuk, hogy 1102-ben II. Paskál pápa korában, még fönnállóit a Szt.-Istvánkori bazilika, azután leégett. 1137-ből való oklevélben az olvasható, hogy a Szt.-Istvánkori (egykor leégett) egyházat Dávid apát helyreállíttatta, kijavíttatta és kibővíttette, ami azt jelenti, hogy egészen új egyházat építtetett. Mivel pedig a harmadszori egyházépítéskor nincs szó az egyház újólag való nagyobbításáról, tehát akkorának építtette, a mekkora az úgynevezett Uros-templom, vagyis az 1225-ben elkészült