Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1904

Gaal György élete és munkássága. (1783—1855.) Azon irodalmi mozgalmak közül, amelyek Németországban a 18. század vége felé és a 19. század elején még Goethe életében keletkeztek, kétségtelenül a legfontosabb a romantikas iskola. A romantikusok nem léptek ugyan egészen új útra, mert elveikkel, törekvéseikkel bizonyos fokig Lessing, Herder, Schiller és Goethe müveiben is találkozunk már, de tagadhatatlan, hogy fölléptükig a vallásos, hazafias, legföképen pedig a népies tárgyaknak az irodalomban oly nagy mértékben való bevitelére nem akadunk. A népiesre a figyelmet Nyugaton először a francia Rousseau hívta fel. Németországban pedig Herder volt az első, aki lelkes jellemzésekben és fejtegetésekben ecsetelte a népköltészet nagyszerűségét és hangsúlyozta gyűjtésének fontosságát. De ő nemcsak lelkesített, hanem példát is adott honfitársainak s fejtegetéseivel párhuzamosan szorgalmasan gyűjtögette a népköltészet termékeit. Buzdító szavainak meglett a hatásuk. A német kultúra és irodalom csakhamar újabb elemekkel, tárgyakkal gazdagodott. Herder befolyása és a Percy féle ó-angol ballada- és románcgyüjtemények hatása alatt írta Bürger kiváló balladáit és Herzensausguss über Volkspoesie c. elméleti müvét. A népies elem a legváltozatosabb formában azonban Goethe költeményeiben található meg először, aki mint lírikus, mint balladaköltö s mint drámaíró egyaránt népies nyomokon is haladt. Bürgeren és Goethen kívül mások is megpróbálkoznak a népiessel s e szórványos törekvések felnyúlnak egészen a romantika idejéig s ennek útját készítik elő. Egyesek már a meséket és mondákat is kutatásuk tárgyává teszik, sőt fel is dolgozzák őket., még pedig hol prózában, hol versben. Míg a germán íilologusok a népköltészetnek ezt az ágát eddigelé