Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1903

8 csillagok (Asteroídea), a melyek egyes állatokra nézve mérgesek. Más tüskebörtieknél hegyes törékeny tüskék fordulnak elő, a melyek méregmirigygyei állanak összefüggésben, mint a halaknál szokott lenni. A férgek (Vermes) körében is vannak mérget elválasztó mirígygyel rendelkező egyének, a méregmirigy rendszerint a rágás szervével áll összefüggésben. Vannak azonban olyan férgek is, a melyek teljes egészükben mérgesek. Ilyen néhány belféreg, a melyek az anyaállatnak nemcsak nedvek elszívásával, hanem bőrükből kiválasztott mérges anyagokkal is ártanak. Ezen anyag mineműségéről még kevés biztosat tudunk. ízeltlábúak köre. Az Ízeltlábúak köre igen gazdag méregszervvel ellátott fajokban. A rovarok osztályában eléggé ismeretesek a kőrisbogár (Lytta vesicatoria L.) s a nünüke (Meloë proscarabeus L.), Dél-Amerikában pedig az Epicauta caustica kantharidin nevü mérgük miatt. Ezen méreg testük minden részében található s mennyiségre nézve a méreg a test súlyának 0-2—0*6 °/

0-t teszi. A kantharidin igen mérges anyag, a mely az állat elhalása után is megtartja tulajdonságait. Ha kantharidin az ember bőrével érintkezik azonnal hólyagot huz; bevéve rendkívül izgatóan hat, a belekben s vesébeu gyul adást idéz elő s ha elég nagy volt a bevett méreg mennyisége kínos halált okoz. A sündisznónál a kantharidin hatástalannak bizonyul. A sündisznó minden káros utóhatás nélkül megeszi a körisbogarakat, a melyeket más rovarevő állat óvatosan kerül. A gyógyszertárakban hólyaghúzó tapasz (emplastrum vesicatorium) készítésére használják. Egyes helyeken a veszettség ellen is használták, sok helyen pedig visszaél a közönséges nép ez erős méreggel, mert egyes vidékeken az a vélemény van elterjedve, hogy ez az anyag az eltűnt ifjúságot képes visszaszerezni. Sajnos, hogy ezen méreggel már számos gyilkosság történt. Tofana vagy Trufana nevü méregkeverőnö 1700 körül Nápolyban, aqua tofana vagy manna di san Nicolao di Bari néven, szt. Miklós képével ellátott kis üvegekben veszélyes mérget árusított. Ezen méreggel ölték meg a fiatal asszonyok vén, de gazdag férjeiket. Ezen méreg az ujabb vizsgálatok szerint valószínűleg kantharidinböl s ópiumból állott. A hártyásszárnyuak (Hymenoptera) közül a méhek, darazsak s a hangyák nőstényei s dolgozó egyénei, a melyek nem egyebek, mint fejlődésükben visszamaradt nőstények, rendelkeznek szúró eszközzel kapcsolatos méregmirigygyei. A méheknél s darazsaknál a test végén van a szúró eszköz a mirigygyei, a hangyáknál a mirigy a potroh alsó oldalán van, de a sebet erős állkapcsukkal ejtik s a potrohot meggörbítve fees-