Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1903

17 A kigyóméreg egyes állatokra nézve hatástalan, ilyenek: a sündisznó, sertés, görény, borz, czibetmacska, Ichneumon, Mungos (Herpestes griseus Og.). piócza, csigák s vizi teknősbékák. A Mungost illetőleg még nem egészen biztos, hogy kigyóméreg reá nézve hatástalan ; lehetséges, hogy ezen kis sárgabarna ügyes állat inkább elővigyázat s ügyes fordulatokkal menekül a kigyómarások elöl. Mérges kígyókra szintén hatástalan a kigyóméreg, de nem mérges kigyókra hat. Phisalix kutatta az okot, hogy miért hatástalan a fent említett állatokra nézve a kigyóméreg és azt találta hogy az említett állatok vére, epéje s nyálkamirigyeik váladéka közömbösíti a kigyómérget. Legjobban közömbösíti a kigyómérget az epe, egy köbczentimeter epe a kigyóméregböl oly mennyiséget közömbösít, a mely mennyiség föltétlenül halált okoz. Phisalis kutatásának eredményei nem egyeznek meg minden tekintetben Calmette kísérleteinek eredményével, mely szerint az epe a kigyóméreg hatását csak késlelteti, de meg nem szünteti. A mérges kígyók vérében toxikus anyagok vannak ; ezen toxikus anyagok alkoloidszerü mérgező vegyületek, a melyek a ptomainoknak, hullamérgeknek felelnek meg, s a tiszta méreghez hasonlóan hatnak. Ha a kígyó vérét hosszabb időn át 58°-ra hivetjük, elveszti veszélyes tulajdonságait s ellenkezőleg immunizáló erőt kap ugy, hogy 0*25 köbczentimeter melegített serummal a kísérletül szolgáló állatokat halált okozó méreg mennyiség ellen védeni lehet. Ezen körülményből következtetik, hogy a fent emiitett állatokuak a kigyóméreggei szemben való immunitása ezen antitoxikus anyagok jelenlétén alapszik s nem, mint eddig hitték a lassú hozzá szoktatáson. Ezen körülménynyel összefüggésben lenni látszik azon tény, hogy a kigyóbüvészek Indiában, Tunisban s Marokkoban mérges kigyókat esznek vagy összerágnak, hogy igy immúnissá tegyék magukat Ezen eljárást orgona-therapeutikus eljárásnak tarthatjuk, a melyre vadnépek empirikus uton juthattak. A tudósok főtörekvése immúnissá tenni a szervezetet a kigyóméreggei szemben. Phisalix, Calmette, Bertrand, Fraser kísérletei mind ezt czélozzák. Calmettenek sikerült serumot készíteni, amely serum antivenimeux néven ismeretes és a nevezetesebb Pasteur intézetekben használtatik. Ezen sorúmmal végzett mentési kísérletek sikerültek, a mint azt a gyarmatokból küldött orvosi jelentések bizonyítják. A madarak osztálya (Aves). Ezen osztályban nem ismerünk méreg szervvel ellátott egyéneket. Emlősök osztálya (Mammalia). Az emlősök osztályában sok állatnak nyálkája veszélyes, ha más gerinczes állat vérébe kerül. Ezen nyálka 2