Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1903
10 gyomrának fala egész szőrös lesz. A barna béka (Rana temporaria L.) is minden baj nélkül megeszi a szőrös hernyókat. A rovarok közül pedig a bábrabló (Colosoma sycophanta L.) valóságos élvezettel pusztítja a búcsújáró hernyókat. A búcsújáró hernyók apró szőröcskéi azonban nem méregszervek, a bőrön a kiütést s a belső szervekben a gyuladást nem is chemiai uton, hanem mechanikai uton okozzák. A szőrök nincsenek kapcsolatban méregmirigygyei ; a szőrökből kísérletileg mérget előállítani nem sikerült, sőt a szőrök savakkal vagy aljakkal kezelve sem vesztik el veszedelmes hatásukat. Százlábúak (Myriapoda) osztálya. A százlábúak méreg szerveit s mérgét 0. F. Cook 1) vizsgálta s azon nevezetes fölfedezésre jutott, hogy ezen állatoknál a leghathatósabb méreg a kéksav is található. A kéksav (HCN) sajátságos szagú, szagát rendesen a keserű mandula szagához hasonlítják. A kéksav gyorsan párolgó folyadék. Ez a legborzasztóbb méreg minden tüdővel lélekző állatra nézve; egy-két csepp a vérbe vagy gyomorba jutva, vagy gőze tisztán belehelve, mint a villámcsapás rögtön halált okoz. A természetben a keseiii mandula, baraczk s cseresznye magjában található, vegyileg sárga vérlugsónak kénsavval való leöntésével készítik : 2K 4FeC 6N e+3H 2S0 4=3K 2S0 4+Fe 2K 2C 6N 6+6HCN. A kéksav a Myriapodáknak kis bőrmirigyeiben képződik, de az állatok csak a legnagyobb szükségben használják, ha veszélyes ellenfelek támadják meg. Sajátságos jelenség, hogy ezen méreg magukra a százlábúakra nézve is veszélyes; ha több százlábú állatot üvegbe zárunk, a szük hely miatt mozgásukkal ingerlik egymást s ezen inger hatása alatt végre egy két csepp kéksavat választanak ki, a melytől rögtön kimúlnak:. Egyes állatok azonban, ugy látszik, ezen hathatós méreggel szemben is immunisek, igy Liberia afrikai néger államban, él egy majom, a mely megeszi a százlábúakat, de husa ezen százlábúak élvezése folytán keserűvé s mérges hatásúvá válik. A százlábúak még más tekintetben is sajátságos állatok, a mennyiben szervezetükben a különben csak növényekben előforduló kámfor is találtatik. Ha ingereljük, ugy testük hátán levő porusokon keresztül félig folyékony tejszerű anyagot választanak ki, a mely már szagával is elárulja a kámfort, de vegyi elemzés alapján is kámfornak bizonyult. Ezen kámfor lassanként elpárolog testükről, a nélkül, hogy nyomot hagyna maga után. A pókok osztálya (Arachnoidea). A nálunk élő pókokról sokáig azt hitték, hogy nincs köztük mérges, de Kobert 2) vizsgálatai ') Stein d. Weisen 1903/04. évf. 13. f. 2) Kobert Jahrbuch d. Naturwissenschaften. 1902—03. 191 1.
