Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1902
19 Galerius, Val. Maximianus, 292 — 311. 1865. Denarius. Av. A császár babérkoszorús és szakálos bajuszos mellképe j. f. MAXIMIANVS CAESar. — Rev. A tábor kapuja előtt négy katona áll. VIRTVS MILITVM. Lent r. *) 1866. Majorina. Av. A császár jobbold. babérkosz. mellk. körül MAXIMIANVS NOB-CAES Rev. Genius csészét és szarvat tart. GENIO POPVLI ROMANI. Lent AQ • P. (Aquiieja prima.) 1867. Ugyanolyan, de a revers bal mezejében S, a jobban F, lent IITR (secunda Treveris). 1868. Szintén, de a mezőben csillag, lent ST. 1869. Majorina. Av. Az előbbi. — Rev. Moneta mérleggel és bőségszaruval. SACRA MONET AVGG-ET CAESS • NOSTR. Lent SIS (Siscia). 1870. Ugyanolyan, de lent AQ • 1\ 1871. Ugyanolyan, de hátul SAC • MON • VRB • AVGG • ET CAESS • NN. Lent elmosódva AQ. 1872. Majorina. Av. Babérk. mellkép és GALerius VALerius MAXIMIANVS NOB. CAES. — Rev. Álló Genius paterával és cornuval. GENIO POPVLI ROMANl. Balról a mezőben K, jobbról B és alatta V; lent ANT. (Antiochia). 1873 — 74. Szintén. Av. Az előbbi mellk. k. IMP•C•GAL• VAL• MAXIMIANVS P • F • AVG. - Rev. Az előbbi Genius és GENIO IMPERATORIS. Lent HTA. Galéria Valeria, Galerius neje. 1875. Majorina. Av. A császárné jobbold. diadémás mellképe, nyakában gyöngyfüzér, hullámos hajzattal. GAL • VALERIA AVGusta. — Rev. Venus jobb kezében almát tart, baljával ruháját fogja. VENERI VICTRICI. Balra a mezőben csillag, jobbra r. lent SM • TS. (Sacra moneta Thessalonica).**) *) Galerius dák pásztorfiu volt, de beállván katonáuak rövid idő alatt elnyerte a legfőbb rangot ; elvevé Diocletian leányát, a keresztény Valériát, a mire őt apósa 2í)2-ben Caesarnak tette. 297-ben megverte Narses perzsa királyt és több keleti tartományt csatolt a birodalomhoz. Diocletian leköszönése után Constantiussal augustus lett és átvevé a birod. keleti részét a kormányzásra. A keresztényeket anyjával, Romulával együtt kimondhatatlanul gyűlölte, ő birta reá Diocletiant is 303-ban ama isszonyú üldözésre, a mely a vértanúk korszakának mondatik. **) Valeria Diocletian császár leánya, anyjával Prisca-val együtt keresztény volt. De midőn megkezdődött 303-ban a véres üldözés, a pogány isteneknek áldoztak. A két asszonyra szomorú sors várakozott. Hogy Liciuius üldözése elől meneküljenek, parasztruhába öltözködve megszöktek. Későbben elfogatva Thessalonicában kivégeztettek. A hagyomány szerint Valeria utolsó óráiban bünbánolag visszatért a keresztény egyházba.
