Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1899

27 itélőszékét scopiilus reorum-nak nevezték. 113-ban halálra ítélt két Vesta szüzet: Liciniat és Marciat fogadalomszegés miatt, miután előbb a pontifexek testülete fölmentette volt. Ugyanezen L. Cass. Long. Kr. e. 137-ben mint néptribun keresztül vitte a Lex tabellaria Cassia-t, a mely szerint a törvényszékeknél azontúl nem élőszóval, hanem kis tabellával szavaztak. Erre vonatkozik a szavazó-urna és a táblácska. (V. ö. 114. sz.) Libertás feje Caesar gyilkosára: C. Cassius Longinusra vonatkozik. (V. D. lll.sz.)Lásd a mell.táblát. Cipia plebejusi család. 117. Denar. Av. Róma istennő szokásos jobbrafordúlt feje, mögötte a denarjegy X, előtte M • CIPI • M • F • (Marcus Cipius, Marci filius). — Rev. Jobbfelé rohanó bigán Victoria, kezében pálmaág ; a lovak alatt kormánylapát, legalul elmosódva ROMA. Claudia (Clodia) patriciusi és részben pleb. család. 118. Denarius serratus. Av. Gyöngykörben Diana babérkoszoiűs feje jobbfelé : mögötte íj és tegez, előtte S • C • — Rev. Ugyanolyan körben Victoria pálmagalylyal és koszorúval jobbfelé rohanó kettősfogaton ; a lovak alatt A • LXX (XII ?) ; legalul két sorban csak részben olvasható : TI • CLAVD • TI • F—AP • N - (Tiberius Claudius, Tiberii filius, Apii nepos.) 119. Denar. Av. Gyöngykörben Róma szokásos feje jobbfelé. — Rev. Körvonalban jobbra vágtató kettősfogaton Victoria a gyeplőt tartva ; lent C—PVLCHER. — A Claudia gens Sabinumból származik; a patriciusi ághoz tartoznak a Sabin, Caecus, Pulcher és Nero családok ; a plebejusihoz a Marcellusok. 120. Denar. Av. Gyöngykörben M. Claudius Marcellus félig kopasz feje jobbfelé ; mögötte Sicilia jelképe : a triquetra, háromláb ; jobbra MARCELLINVS. — Rev. Hasonló körben Marcellus letakart fővel spolia opima-t visz Quirinus (Romulus) templomába ; jobbra MARCELLVS, balra COS • QVINQ (consul quinquies). — Sicilia a II. pun háborúban fó'szinhelye volt Marcellus hős tetteinek. Kr. e. 210-ben bevette Syracusae-t; 222-ben Clastidium mellett párviadalban megölte Viridomar gall-vezért, a kinek fegyvereit (spolia opima) Quirinusnak ajánlotta fel. (Aen. VI. 859.). A spolia opima felajánlása csak úgy volt megengedhető, ha a római vezér maga ölte meg az ellenség vezérét. Az első spolia opima-t elnyerte Romulus és felajánlotta Juppiter Feretriusnak. Utánna 428-ban mint második