Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1899

22 Aquillia részben patrie., részben pleb. család. 81. Denar. Av. Gyöngykörben a Napisten sugárkoronás feje jobb felé; előtte X. — Rev. Ugyanolyan körben Luna jobb felé vágtató kettős­fogaton (biga); fölötte félhold, a lovak körül négy csillag, alattuk összevonva MAN AQ • • (Manius Aquillius), legalul ROMA. — M. Aquillius 101-ben Kr. e. consul volt. 82. Denar serratus. Av. Gyöngykörben a Virtus sisakos feje jobb felé, előtte áll VIRTVS, mögötte III • VIR • Rev. Római katona térdre roskadt nőt emel fel. — MAN • AQVIL— MAN • F • MAN • N • (Manii filius, Manii nepos). Lent az állítólagos SICIL nem látszik. Asinia plebejusi család. 83. Semis, rézérem. Av. Augustus jobbra fordult feje; csak részben olvasható köriratban: CAESAR • AVGVSTVS • TRIBVNIC • POTEST. — Rev. A közepén nagy S-C-, körülötte C • ASINIVS • GALL (VS IIIVIR A ) A • A • F • F • (C. Asinius Gallus triumvir auro, argento, aere, flando feriundo). 0 tudományt kedvelő férfiú volt és éhhalállal múlt ki 33-ban Kr. u. Atilia plebejusi család. 84. As, rézpénz. Av. Kettős Janus-fej, fölötte az as-nak jele, függélyes irányú vonal [I]. — Rev. Hajó előrésze, fölötte M • ATILIus, alatta ROMA. Zöld patinás, súlya 24 gr. Aurelia plebejusi család. 85. Denarius serratus. Av. Róma istennő szokásos feje, előtte (M • AVR) ELI, (M. Aurelii), mögötte ROMA és egy áthúzott X. — Rev. Gyöngykörben meztelen Mars jobb felé rohanó kettősfogaton ; jobbjával lándzsát hajít, baljában pajzsot és hadi kürtöt tart. A lovak alatt SCAVRI, legalúl L • LIC • CN • DOM- Marcus Aur. Scaurus, továbbá Lucias Licinius és Cnaejus Domitius pénzverő tisztviselők voltak. M. Aurel. Scaurust 108-ban megverték a cimbe­rek; fogságukba kerülvén, meg is ölték. 86. Denar serratus. Av. Babérkoszorúban szakálas Vulcanus-fej süveggel jobb arczát mutatva, mögötte harapófogó és áthúzott X, előtte D betű. — Rev. Ugyanolyan koszorúban villámon álló és szárnyait emelgető g£s ; lent L • COT (Lucius Cotta). Vulcan feje és a fogó arra emlékeztet, hogy C. Aurel. Cotta consul 252-ben meghódította Lipara szigetét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom