Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1899

12 Hogy e körülményt a már akkor is előforduló pénzhamisítók a maguk hasznára kizsákmányolták, nem kell különösen említeni. Azt tartják, hogy épp ennek vagy általán a pénzhamisításnak elejét venni akarván, csinálták a köztársaság utolsó századában az úgynevezett denarius serratus-okat, vagyis a kifogasolt, kifűrészelt ezüstpénzeket (pl. 53. 118. 138. sz.), valószínűleg nem nagy eredménynyel. Kis-Ázsia meghódítása után (133-ban Kr. e.) a rómaiak a provincziában egy új fajta a Bacchus tiszteletére vonatkozó cista mystica-val ékített ezüstpénzt vertek, a melynek neve cistophorus, értéke pedig elejénte 3, későbben 2

x/

2 dénár volt (54. sz.). * A mi az aranypénzt illeti, azt mondhatjuk, hogy az a köztársaság idejében nagyon ritka volt. Csak szórványosan vertek és akkor is keveset, leginkább a Rómán kivül tartózkodó hadvezérek számára, a kik e pénzt az idegen népekkel való érintkezésben használták. Az első aranypénz a második puni háború idejéből (217. Kr. e.) való és az egyes darabok 60, 40 vagy 20 sestertius értékűek voltak. Rendes alakja az előlapon Mars szakállas feje és értékének száma, a túllapon villámon ülő sas és ROMA felirat. Ha kevés aranypénzt veitek is Rómában, azért az államkincstárban mégis őriztek tartalékképen aranyrúdakat ; így tudjuk, hogy 209-ben Kr. e. abban 4,000 font arany volt. A császárság érmeiről alább lesz szó, a miért áttérünk a gyűjteményünkben levő köztársasági pénzek elsőiolása és rövid leírására.