Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1898

A vegetativ levelek alaktana. Az alaktan — morphologia — a növény egyes részeinek, szerveinek alakjával és fejlődésével foglalkozik. Az alaktannak nevezetes része a fejlődéstan, mert a morphologiai fogalmak megállapítása a fejlődésen alapul. Az alaktannak czélja az oly nagy változatban előforduló levél alakokat egyszerű alapalakokra visszavezetni, a leveleknek a száron való elrendezkedésében mutatkozó törvényszerűséget feltüntetni, az egész levél fejlődését az alakkal egybevetni, az egyszerű alapalakoktól nagyon eltérő levélalakok átalakulását kutatni. Az alaktannak első része, az u. n. phyllotaxis, a leveleknek a szárokon s ágokon való elhelyezkedésével s állásával foglalkozik. A levelek elhelyezkedése a száron bámulatos szabályszerűséget tüntet fel és csak ezen szabályos elhelyezkedéssel képesek a levelek a növények életében keresztül vitt munka felosztás folytán a reájuk rótt életműködéseket tökéletesen elvégezni. Azért első sorban a levelek ezen elhelyezkedésével kell foglalkoznunk. I. A levélállás. Phyllotaxis. A leveleknek a száron való elhelyezkedését különösen két tényező szabályozza, u. m. a bütyök-köznek (iznek, internodium) meghatározott nagysága s a széthajlásnak

1) (divergentia) nagyM Azon sik, a mely a levél tengelyén keresztül megy s igy a szár tengelyét is magába foglalja, a levél közép tikjának neveztetik. Két k'íz veri en egymásután következő levél középsikjai által képezett szöget széthajlásnak nevezzük és ezt rendesen a szar kerületének törtszámaiban fejezzük ki