Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1898
32 nyeknek tárgyakhoz való erősítésére szolgálnak. A Golgotafélék (Passifloraceae) s a szőlő kacsai szárkacsok azaz szárrészletből képződnek ; mások ellenben a levélnek részben vagy egészen való átalakulásából származnak. SzámoClematis, 1) Tropaeolum, Maurandia, Lophospermum, Solamen jasminoides s másoknál a levélnyél képezi a kacsot (circhus petiolaris). A Fumaria officinális (füstiké) s a vele rokon Corydalis clavicula (keltike) finoman osztott leveleinek minden része képes a kacsok szerepét vinni. Több összetett levelii fajnál egyes levélkék fajulnak kacsokká (c. foliaris), mig a többi levélke megtartja rendes tulajdonságait, igy a széles levelii bükkönynél (Latyrus latifolius). Egyeseknél a kacs nem egyéb, mint a levéllemez főerének folytatása (cirrhus costalis), mint a Nepenthesféléknél, a melyeknél a kacs végén még hártyanemü tömlő is fejlődik. Néha az egész levél alakul át kacscsá, mint a leveletlen bükkönynél (Lathyrus aphaca) s ezeknél aztán a levelek szerepét a pálhák végzik. Végre a pálhák is átalakulhatnak kacscsá (c. stipuláris), mint a Smilax (kapaszkodó cserjék) fajoknál. Határozatlan természetűek a tökfélék kacsai; Braun 2) szerint a tökfélék egyszerű, el nem ágazó kacsai levéleredetüek, az elágazó kacsok ellenben ág eredetűek. A mi a kacsok előfordulását illeti, megjegyzendő, hogy általában csak az egy — s kétszikű növényeknél találhatók, leggy ikrabban a kétsziküeknél, de mind a mellet néhány világtalan növényeknél is találunk. c) Ivancsos levél, (ascidium) hártyanemü tömlő, a melynek rendeltetése még ismeretlen. A tömlő belső falazata folyás dékot választ el, a melyben a tömlőt felkereső állatok halálukat lelik s azért sokan azt mondják, hogy a tömlő az állatok megfogására szolgál, ilyen kancsos levele van a Nepenthesnek, Saraceniának s Cephalotusnak. d) Tövis (spina). A tövis képződés elég gyakori a leveleknél, de lehetnek a tövisek szár eredetűek is. A tövis fogalma közel áll a tüske (aculeus) fogalmához, a különbség ') J. Sachs i. r Vorlesungen über Pflanzen-Physiologie." pag. 804. 2) Dr. Oszkár Drude: _Di 3 Métamorphosé d. vegetativen Sprossungen Encykl. d. Xaturw. Handbuch d. Botanik I. Bd. pag. 6Ö4.
