Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1898

24 előfordul a legtöbb egyszikűnél: a pázsítféléknél, sás vagy palkaféléknél, ananászfélék (Broraeliaceae), liliomfélék s kosborfélék (Orchideae) leveleinél. Jellemző, hogy a párhuzomos erezetnél a belépő erek a legtöbb esetben egyenlőtlen vastagságúak, a középső ér rendesen vastagabb, mini a többi, sőt az oldalas erek közt is sokszor jellemző külömbség van. 3. végre igen sajátságos a legyező alakú erezet, midőn a csekélyebb számmal belépő erek a legyező alakú lemezben mindinkább elágaznak, míg legfinomabb részei a levéllemez szélén végződnek, például szolgálhat a japáni Ginkgo (Ginkgo biloba), de gyakrabban található ezen elágazási mód a harasztoknál.

1) (Adianthum s mások). Az eddig említett alakokon kívül a természetben még sok más alak található nagy számmal vannak az átmeneti alakok, a melyek bizonyos tekintetben inkább az egyik, más tekintetben pedig inkább a második osztály alá tartoznak és épen ezen körülmény nehezíti a természetes osztályozás keresztülvitelét IX. A levelek fejlődése s a rügyben való elhelyezkedésük. Körülbelül 20 éve, hogy a botanikusok nagyobb figyelemmel vannak a fejlődéstanra, a mennyiben a váltakozó alakokat keletkezésük pillanatától fogva figyelemmel kisérik, hogy így a sokaságban felismerjék az egységet s az egymástól annyiia különböző alakok szabályszerű összefüggését világos törvényekkel kifejezzék. S noha a kutatások már elég kedvező eredményre vezettek, mégis a fejlődést annak a morphologiára vonatkozó jelentőségét illetőleg nagyon eltérők a vélemények. Annyi azonban kétségtelen, hogy a fejlődéstan a morphologiának hatalmas eszköze. Alapos kutatások kimutatták, hogy a növényeknek oly különböző működéseket végző szervei kevés számú alapszerve vezethetők vissza vagyis, hogy egy s ugyanazon szerv — például egy levéí — alakjának változtatásával változó működés teljesítésére alkalmassá lesz. A szerv morphologiai értékét tehát első sorban a fejlődéstan segélyével ismerjük meg. A mi mindenekelőtt a levelek föllépését illeti, megjegyzendő, hogy mindig a tenyészkup oldalán keletkeznek s apró dudorok alakjában Dr. L. Rabenhorst-s j. m, 41, 1,