Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1898

lo levéllemez alapi részébe megy át s a lemez széleivel függ össze. Ha azonban a nyél a levéllemez alsó felületének közepéhez vagy ahhoz közel fűződik s így a lemez széleivel nincs összefüggésben, akkor a levelet paizs alakúnak (f. peltatum) mondjuk, pl. a Tropaeolum május levele. A szerint, a mint a levél az illeszkedés helyén a szár kerületét egészen vagy csak félig veszi körül, megkülönböztetünk szárölelö (f. amplexicaule) és félig szárölelö (f. semiamplexicaule) leveleket s ha ezeknél a levelek alapi részei összenőnek egymással úgy a már emiitett átnőtt leveleket kapjuk. Ha a levél a száron folytatódik, lefutó levélnek (f. decurrens) neveztetik, pl. a közönséges bogáncs levele (Onopordon acanthium.) IV. A levél-alakok és a levélcsucs alakja. A levéllemez és a lemez kerülete úgy az egyszerű, mint az Összetett leveleknél számtalan alakot ölthet, a mit épen nem csodálhatunk, lia tekintetbe vesszük ezen szervnek rendeltetését s a működésére befolyást gyakoroló körülményeket. Hogy azonban a levelek tárgyalása a számtalan levélalak fölemlitésével untató ne legyen, csak a legjellemzőbbekre akarunk tekinteni. Gyakori a vonalas vagy szálas levél (f. lineare), lia a levél szélei meglehetősen párhuzamosan haladnak egymással, így a pázsitféléknél s szegfűféléknél. Tűalakú levél (f. acerosum). általában keskeny, hosszú s merev, pl. a fenyőféléknél. Lándzsás levél, (f. lanceolatum), legalább négyszer oly hosszú, mint széles, pl. a keskeny levelű útilapú (Plantago lanceolata). Kardos levél (f. ensiforme), ha a levéllemez merőlegesen áll s hosszúra nyúlt, pl." a nősziromnál. Nyíl alakú levél (f. sagitatum), lia a lemez hátsó részén a kimetszéstől két oldalra hegyes lebenyekben végződik, pl. a nyilas nyílfűnél (Sagittaria sagittaefolia). Dárdás levél (f. hastatum), ha a lemez a kimetszéstől két oldalra tompa lebenyekben végződik, pl. Atriplex latifolia. Tojás alakú levél (f. ovatum), lia a lemez alapjához közel legszélesebb, hosszúsága pedig körülbelül kétszer oly nagy, mint szélessége, pl. a fekete áfonya (Vacciniam myrtillus). Keriilékes levél (f. ellipticum), ha hosszúsága körülbelül kétszer akkora, mint szélessége. Ezeken kívül van még sok más alak, a melyeknek neve eléggé mutatja az alak lényegét; u. m. ék alakú levél (f. cuneatum), pl. a lógesztenyénél ; lapát alakú levél (f. spatulatum), a százszor«, szépnél (Bellis perennis) ; visszás tojás alakú levél (f. obovatum) ;