Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1897
A régi rómaiak művészete, i-Cwuyow loca^x^i^- Ï i K. Epitomúvészet. Már Vergilius megtagadta a rómaia któl a művészeti hivatott »t, az csöségét. ságot, az Aeneisben a görögségnek engedi át a művészet diQ I o o o o Excudent alii spirantia mollius aera. Credo equidem, vivos ducent de marmore voltus, Orabunt causas melius caelique meatus Describent radio et surgentia sidera dicent. A világhóditó r ómai ak hi vatás át ellenben a népeken való uralkodá sban találja. Tu regere imperio populos, Romane, mementó ; Hae tibi erunt artes, pacisque imponere morém, Parcere subjectis et debellare superbos. Azóta mind máig majdnem általánosan elfogadott nézet, hogy a rómaiak nem voltak született müvésznép. Az igaz, hogy ^művészetben mindig idegen hatás a latt állot tak. A királyok idejében és a köztársaság első századaiban az etruszk oknak voltak kész tanítványaik. Később, midőn határaik kiterjesztésével, akár békés úton, akár háborúban, az Alsó-Itáliában lakó görögökkel, majd a többi görögséggel kezdtek megismerkedni, lassanként a görög hatás érvényesült, míg végre Görögország meghódítása után föltétlen uralomra jutott Rómában. Graecia capta ferum victorem cepit et artes Intulit agresti Latio. (Horatius.)
