Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1897
22 Athenaet fosztotta ki. A római helytartók között különösen Verres tette nevét hirhedtté. Előbb Achaiában, Kis-Ázsiában és a görög szigeteken, utóbb Siciliában három évi helytartósága alatt igen sok művészeti tárgyat harácsolt össze. Nyiltan vagy titokban, erőszakkal vagy furfanggal vitette el mind a templomokból, mind a magánházakból a szent szobrokat, festményeket, drága edényeket, szóval mindent, a mire két bizalmas embere, Tlepolemos és Hieron, figyelmeztette. Messanában külön tárháza volt, ahonnan kincseiti hajón szállíttatta Rómába. M. Aemilius Scaurus fából épített színházában fölállított 3000 érez szobor java része bizonyára szintén Görögországból való volt. A színház falait díszítő festményeket adósság fejében Sikyonból kapta. Midőn tuskulumi villája leégett, Plinius becslése szerint, görög művészeti tárgyakban mintegy 6 millió forint veszett oda. Ugyanabban az időben, melyben Verres Siciliát fosztogatta, Lucullu s a Mithridates^ és Tigranes ellen viselt háborúban szerzett roppant kincseket. A sok szoborból, melyeket ő és testvére Rómába hurczolt, csak néhányat említenek, valószínűleg azért, mert nem nyilvános helyeken, hanem palotáiban és villáiban állította föl azokat. Pompejusnak, a Mithridates ellen viselt háború befejezőjének, már nem is kellettek a brenz és márvány szobrok. Drágakövet, gyöngyöt és aranyat akart Rómában mutogatni. Kabirában kezébe esett Mithridates gazdag drágakő-gyűjteménye; a hadi zsákmány között volt fovábbá Apollo, Ares, Pallas és Mithridates szobra, mind tömör aranyból ; azonfelül kétezer edény onyxból. Augusius uralkodása sok fényes épülettel gazdagította Rómát, melyek szobrászati díszét jobbadán szintén az európai és az ázsiai görög városok szolgáltatták. De úgy látszik, Augustus a Görögországból hozatott szobrok nagyobb részét pénzen vette. Augustus bevette továbbá Alexan driát, a Ptolomaeusok alatt több mint harmadfél századon keresztül a görög művészet és tudomány székhelyét, mely szépségre és fényre sokáig a világ első városa volt. Szobrokon kivül obeliszkek is kerültek akko r Rómába. Caligula, hogy a Rómában, vagy a város körül épített új templomokat, palotákat és villákat díszíthesse, külön megbízottakat küldött Görögországba szobrok összekeresésére. A többi között az olym piai Zeust is Rómába akarta vitetni és mi több, a maga fejét akarta rátétetni a szoborra, hogy Rómában, egy külön templomban, mint Juppitert mádtassa magát. De nem merték az elefántcsontból összerakott