Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1897

22 Athenaet fosztotta ki. A római helytartók között különösen Verres tette nevét hirhedtté. Előbb Achaiában, Kis-Ázsiában és a görög szigeteken, utóbb Siciliában három évi helytartósága alatt igen sok művészeti tárgyat harácsolt össze. Nyiltan vagy titokban, erő­szakkal vagy furfanggal vitette el mind a templomokból, mind a magánházakból a szent szobrokat, festményeket, drága edényeket, szóval mindent, a mire két bizalmas embere, Tlepolemos és Hieron, figyelmeztette. Messanában külön tárháza volt, ahonnan kincseiti hajón szállíttatta Rómába. M. Aemilius Scaurus fából épített szín­házában fölállított 3000 érez szobor java része bizonyára szintén Görögországból való volt. A színház falait díszítő festményeket adósság fejében Sikyonból kapta. Midőn tuskulumi villája leégett, Plinius becslése szerint, görög művészeti tárgyakban mintegy 6 millió forint veszett oda. Ugyanabban az időben, melyben Verres Siciliát fosztogatta, Lucullu s a Mithridates^ és Tigranes ellen viselt háborúban szerzett roppant kincseket. A sok szoborból, melyeket ő és testvére Ró­mába hurczolt, csak néhányat említenek, valószínűleg azért, mert nem nyilvános helyeken, hanem palotáiban és villáiban állította föl azokat. Pompejusnak, a Mithridates ellen viselt háború befejezőjének, már nem is kellettek a brenz és márvány szobrok. Drágakövet, gyön­gyöt és aranyat akart Rómában mutogatni. Kabirában kezébe esett Mithridates gazdag drágakő-gyűjteménye; a hadi zsákmány között volt fovábbá Apollo, Ares, Pallas és Mithridates szobra, mind tömör aranyból ; azonfelül kétezer edény onyxból. Augusius uralkodása sok fényes épülettel gazdagította Rómát, melyek szobrászati díszét jobbadán szintén az európai és az ázsiai görög városok szolgáltatták. De úgy látszik, Augustus a Görög­országból hozatott szobrok nagyobb részét pénzen vette. Augustus bevette továbbá Alexan driát, a Ptolomaeusok alatt több mint har­madfél századon keresztül a görög művészet és tudomány szék­helyét, mely szépségre és fényre sokáig a világ első városa volt. Szobrokon kivül obeliszkek is kerültek akko r Rómába. Caligula, hogy a Rómában, vagy a város körül épített új templomokat, pa­lotákat és villákat díszíthesse, külön megbízottakat küldött Görög­országba szobrok összekeresésére. A többi között az olym piai Zeust is Rómába akarta vitetni és mi több, a maga fejét akarta rátétetni a szoborra, hogy Rómában, egy külön templomban, mint Juppitert mádtassa magát. De nem merték az elefántcsontból összerakott

Next

/
Oldalképek
Tartalom