Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1897

11 épités virágzásának tetőpontját Augustus császár alatt érte el, valamint az irodalom is e császár alatt élte aranykorát. Augustus méltán dicsekedhetett, hogy az agyagból épült várost márványvárossá változtatta át. Utódjai közül különösen a Flaviuso

k tűnnek ki nagyszerű építkezéseikkel. A római építés jelentőségét azonban nem, miként a görögöknél, a templom teszi, hanem kiválóan a profán élet különféle szükségleteit felölelő, az élvezetekre szánt, vagy a hadi dicsőséget hirdető építkezések. A közhasznúak közül először a vízvezetékeket (aquae ductus, aquae) említjük. A Cloaca Maxima elvezette az örök város vizeit, viszont Római gerendás oszlop Constantinus diadalkapujáról. a vízvezetékek odavezették a hegyek üde forrásvizét. Sem a nagy távolság, sem a magas hegyek, sem a mély völgyek, sem a széles folyók nem állhatták útjokat. Ha a föld felett vonúltak, nehogy a síkságot átmetsző fal a közlekedést megakadályozza, az ívhez folyamodtak a rómaiak. Az ív és boltozat segítségével pillérek végtelen sorára oldották fel a falat. Ezek között szabadon törÖ ténhetett a közlekedés; széles folyók is szabad utat találtak köztük. Róma valamennyi vízvezetékei között legmagasabb volt az Anio No

vus, mely az^ Aqua Claudiával a város előtt mintegy hat