Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1896

A vegetativ levelek szövet- és élettana. Minden élö lény, akár növény, akár állat, fejlődésének kezdetén kicsiny s tökéletlen; élete bizonyos állapot elnyeréséig folytonos fejlődésben van, mig a tökéletesedés oly fokára jut, a mikor organismusa megifjudik, a mennyiben oly rügyet hoz létre, a mely ö hozzá hasonló egyént képes képezni. A növényt alkotó részek a fejlődés folyamatában egymásután különülnek el. Azon részek, a melyekből a növény teste áll, a növény tagjainak vagy szerveinek — s pedig szemben a szövettani szervekkel — morphologiai szerveknek neveztetnek. Ezen morphologiai szervek életfeladatuk szerint kétfélék. Egyesek ugyanis a növény növekedését, a növénytest felépitését ezélozzák s ezek a vegetatio szervei vagy vegetativ szervek (szár, gyökér, levél) ; mások ellenben a szaporodást eszközlik és azért szaporodási, reproductiv vagy sexual szerveknek (virág) neveztetnek. A szervek ezen két főcsoportja a legalsóbb növényeknél még nem létezik, mert ezeknél mind a két életműködést egyetlen egy sejt végzi; de nem kell messze haladni a növények sorában, hogy ezen elkülönítést megtaláljuk. A közönséges felfogás szerint a levél fogalma szűkebb, mint a növénytanban ; közönséges felfogás szerint beszélünk levél nélküli növényekről is, a növényországban azonban ilyenek voltaképen nem léteznek, mert a pikkelyes képletek, tüskék stb. nem