Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1896
IG III. A magasabb rangú növények leveleinek edénynyaláb rendszere. A levél szivacsparenchymájában helyet foglalnak az edény nyalábok, (rostedénynyaláboknak vagy fa-háncsnyaláboknak is neveztetnek) amelyek fából 1) (xylem) s háncsból (phloëm) állanak és zártak. A levél edénynyalábjai a levélerekben haladnak s a levélnyél nyalábjainak folytatását képezik. Szerkezetük az ág nyalábjainak szerkezetével egyezik; háncs részeiket mindig- a levél alsó oldala felé fordítják, farészeiket pedig a levél felső oldala felé. Az edénynyalábok külön parenchyma hüvelylyel vannak körülvéve, végső ágaik anélkül, hogy felszinre jutnának a kétszikűek széles leveleinél a zöld alapparenchymában finom hálózatot képeznek; néhány harasztnál dichotomiailag elágaznak; az egysziküeknél pedig csekély görbületü ívekben vagy egészen egyenesen haladnak Az edénynyalábok vastagsága nagyon csekély, rendesen hajszál vastagságúak, úgy, hogy átmetszetben szabad szemmel éppen még látni lehet. A vastagság változik egy s ugyanazon edénynyalábnál, ugy, hogy a közepén az edénynyaláb száz sejtből is állhat, a végén pedig már alig egy kettőből áll. A mi az edénynyalábok életműködését illeti, röviden három feladatra vezethető vissza. 2) Minden lomblevélnek physiologiolag lényeges része a levéllemez, minden egyéb berendezés csak arra való, hogy a levél életműködését könnyebben végezhesse. Az edénynyalábok a levél mechanikai systemáját 3) képezik és egyik feladatuk kétség kivül a táplálékot tartalmazó viznek az assimiláló mesophyllhez való vezetésében áll ; kis leveleknél, a melyek főleg az epidermis keménysége folytán elég merevek, az erekben haladó edény nyalábok más életműködést nem is végeznek, de nagy területű leveleknél az edénynyaláboknak már egészen más szerepük van, ezek t. i. első sorban a levéllemez kifeszitésére szolgálnak s csak a mellék erekben levő edénynyalábok segítik az előbb említett táplálkozási folyamatot. Ezen két föfeladaton kivül az edénynyalábok a levelek legnagyobb részénél még arra valók, hogy a lemezt a szél okozta szaggatá'l Az elnevezésekre nézve eltérés van; egyesek rostacsöveket (xylem) s edényeket (phloëm) különböztetnek meg, mások háncsszövetet (Iîastgewebe) s collenchym szövetet vesznek fel. 2) I. Sachs. »Vorlesungen über Pilanzenphysiologie. c pag. 56—65. 3j Dr. E- Strasburges »Das bot. Praticum.« pag. 214.
