Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1896

10 légvezetö edények levegőjének a külső légkörrel való közlekedését közvetítik. Minden szájnyilás két sajátságos alkotású epidermis sejtből, az u. n. zárósejtekböl áll, a melyek fölülről tekintve bab vagy félhold alakot mutatnak. Mindegyik nyilás egy közvetlenül alatta fekvő üvegbe nyilik, a mely többé kevésbbé szabálytalan alakú s lélekzö üreg nevet visel, ez a lélekzö üreg összefüggésben van a szövetek vékony sejtközeivel. A zárósejteknek a nyilás felé forditott falai erősen megvastagodottak s cuticularizáltak, de a szemközt fekvő falak mindig vékonyak maradnak s a vastagodásnak nyomát sem mutatják és épen emiatt ezen falak az epidermis sejtek s a zárósejtek közti diosmotikus közlekedést lehetővé teszik. A zárósejtektől jobbra s balra az epidermis külső fala többé kevésbbé vékony marad, mert különben a zárósejtek mozgása akadályozva volna. Azt a berendezést Schwendener'), a ki a szájnyílások alkotását s mcchanismusát behatóan tanulmányozta, a bőr csuklójának (Hautgelenk) nevezi, s Strasburger

2) is ismerteti az epidermis ezen sajátságos berendezését. A zárósejtek meggörbülése s kiegyenesedése szerint változik a szájnyilás alakja. A zárósejtek ezen mozgása a turgor (turgescentia, duzmadás, a sejtnedvnek a sejtfalra való nyomása) nagyságától függ; a turgor növekedésével a zárósejtek a csekélyebb ellentállás oldalán convex alakot vesznek fel, a nagyobb ellentállás oldalán pedig concav alakot. A legtöbb szájnyilás nyitott állapotban elliptikus, ritkábban kör alakú vagy hosszura nyúlt. A nyilás absolut nagysága a legtöbb növénynél 0'0002 és O'OO >8 mm

2 közt ingadozik; legnagyobbak a nyílások a tüleveleknél, Orchideáknál (kosborfélék), legkisebbek az olajfáknál. A mi a szájnyílások keletkezését illeti, az egész légrés ugy támad, hogy valamely fiatal epidermis sejt legömbölyödik s a szájnyilás u. n. anyasejtjévé változik. Az anyasejt egy választó fal által két leánysejtre oszlik, melyekből a zárósejtek keletkeznek; maga a nyilás a leánysejtekben fellépeti; válaszfal közepén lép fel. Ez a szájnyílások keletkezésének rendes folyamata. Ritka eset az, midőn a szájnyílások a közönséges epidermis sejtek egyszerű széthasadása folytán keletkeznek ; ilyen uton keletkezett szájnyílások ') »Ueber Bau, mid Mechanik der Spaltöffnungen

8. Monatberichte der Berliner Akademie der Wissenschaft 1881. 2] Dr. E. Strasburger. Das bot. Practicum. pag. 90,