Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1894

21 — mostani bcncficiatus allapotyàt illeti, eô kegyelmének semmi módgya abban nem volt, s ninchis, hogy mi hirünk nélkül, ne hogy ily societasnak de chak mas Clerica personanakis indultumot adhassunk vagy elteben sponte cedáljon. Mivel eő kegyelmének is oly conditióval conferaltatott, hogy semmit mi hirünk nélkül nechelekedhessék." stb. (Lad. III-et C. fasc. III. Nr. 71.) Ugyancsak Nádasdy grófnak egy 1646. szeptember 8-án Nádasdy gróf kelt leveléből megértjük, hogy Sopron város tanácsa a Jezsu- második levele, iták szándékát, — hogy iskoláikat a Crueigeratusban berendezhessék, még mindig meghiusitani, akadályozni törekszik s hogy Nádasdy akkor már mint katholikus (1643. évben) másként vélekedik : »Az Bily keresztességhez tartozandó kereszetelö szent János szent Egyháza az Kegh varosaban szűkölködvén sekrestie nélkül ugyanazon templomnak fundussán — ugv ertem — az Soprony Pater Jezsuiták épitteni akarván az elmúlt napokban kegyelmetektől — nem tudatik mi okbul — háborgattatván tilalmaztatnak azon szá?idékjoktól: noha Istenben elnyugodott Pater Ambrosius urnák maga is kegyelmetek engedelmet adott volna. Noha azértt szükségben kivül cselekedte nyavalyás Fater azon requisitiótt, mivel kegyelmeteknek azon keresztességhez és hoza tartozandó funduhsoz semmi köze nincsen : mindazonáltal pro meliori esse mégh cselekedvén azt is eő kegyelme nem lehet rendessen kegyelmetektől magok engedelme ellenis impedialni. Mindazoknak fölötte, mivel azon keresztességnek collatiója nálunk lévén, azon Páter Jezsuiták eŐ kegh az mi jó akaratunkból birják, myis requiráljuk kegteket. supersedeálljon az eő haborgatasatol s mégh épitteny se impediálja az mégh nevezett Secrestyét. Holott remensegünk kivül tovabis idegensegekett vennénk kegh eszünkben mind eő Felsége elejébe terjeszttyük az dolgott s mind egyetemben az Dioecesanust requirálván törvényes utonnis az Anya-SzentEçyhàznak szabadságait s fundussat tueálni einem mulattyuk. Valasztt varvan kegyelmetektől." (Lad. III. & C. fasc. III. Nr.; 74.) De a város nem engedett és 1649. évi jun. hó 6-án kelt ft »áros apellál alázatos felterjesztésében 0 Felségéhez, III. Ferdinánd királyhoz a királyhoz bebizonyítani törekszik, hogy Nádasdy gróf a fönnálló transactio ellenére nem adományozhatja a Crucigeratus-féle benefieiumot a Jezsuitáknak, illetve hogy a Jezsuitáknak ezen adományozást A Jezsuiták a elfogadniok nem szabad. (Lad. III. et C. fasc. IV. Nro 101.) Crucigeratus A Jezsuiták azonban »tényleg« a »Crucigeratus« birtoka- birtokában maban maradtak. Hogy a városi tanács ellenzése mikor szűnt meg, radnak