Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1893

- 18 — öböl piroslott vérüktől. Azóta sohasem került többé Nauplia török kézre. Jelenleg állami börtönül szolgál a Palamidi, Görögország valóságos bagnoja, celláiban a leguagyobb gonosztevők ülnek. Még délelőtt elhagytuk Naupliát és a vasúton Korintliosba tértünk vissza. Onnan tovább menve, az Isthmos túlsó oldalán, Kalamaki állomásnál leszálltunk a vonatról és csónakokon átkeltünk Isthmiába Türr tábornok látogatására. A tábornok ur villája a tengerparton áll közel a csatorna torkolatához, nagy fénynyel van berendezve és gyönyörű kilátást enged a saroni öbölre, Salamisra, a Pente-Nisia szigetcsoportra és Aeginára. Azt nem is kell említenem, hogy kitűnő vendéglátásban részesültünk. Öt órakor délután repülő hidon átkeltünk a csatorna torkolatán és a tábornok úrtól számunkra rendelt külön vonaton estére Athénbe értünk. Kisebb kirándulások és séták Athen környékén. Athen városának éjszaki végén vau aKolonos domb; a folyton éjszaki irályban terjeszkedő város nemsokára el fogja érni, sőt be is fogja kebelezni. Nem távozhattam Athénből a nélkül, hogy meg ne látogassam ezt a dombot, melynek Sophokles ezen versei szereztek örök hírnevet : „A fényes Kolon os terén Vagy most, oh idegen ! A híres mének földén, A viruló tanyán ; Hol dalos csalogány zenéje Csattog, kesereg, Örök lombú völgyek ölében, — Repkény árnya alatt a szent Erdő isteni rejtekén ; Itt, hova nap heve és zivatar Nem hat, arany gyümölcsöt Szél nem hervaszt ; Itt hol ujongva jár A vidám Dionysos isten, És vele jár isteni lányok serge." (Oedipus Kolonosban, ford. C s i k y Gergely.) És most! Dalos csalogány, repkény, arany gyümölcs — hol vagytok? Egy árva fiiszált sem bírt fürkésző szemem fölfedezni. Homokbuckáktól körülvett meztelen, sziklás dombot láttam. Két síremlék áll most rajta, az egyik alatt a német Müller Ottfried (f 1840), a másik alatt a francia Lenormant Károly (-]- 1859), jeles archaeologusok, aluszszák örök álmukat Hellas földjében. De hiszem, ha nem telnék erre magának Athen városának, majd csak akad egy lelkes görög hazafi, a ki megkönyörül e helyen és más külsőt ád neki, méltót a hozzá tapapó dicső emlékekhez. Hát az Ilissos patak! Platónnak Phaedrosa szerint Sokrates egy3