Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1893

— 22 a velenceiek szárazföldi serege Königsmark gróf vezérlete alatt ostrom alá fogta az Akropolisra visszahúzódó törököt. Szeptember 26-án (pénteki nap volt), este fél hétkor bomba esett bele a Parthenonba, éppen oda, a hol a törökök puskaporukat tartották. A bekövetkezett borzasztó robbanás szétvetette a templom közepét és azóta a Parthenon egy nagy rom. A török őrség kapitulációja és a vár átadása után a velenceiek fővezére, Morosini, le akaita vétetni a Parthenon nyugati oromfaláról Poseidon szobrát és At.hena kocsijának két lovát, hogy Velencébe szállíttassa. Azonban embereinek ügyetlensége következtében a gyönyörű müvek leestek és darabokra törtek. 1800-ban Angliának konstántinápolyi követe, a hirhedt Elgin lord, jött Athenbe, elhozva magával a szultánnak néhány föliratos kőnek és domborművek elvitelét engedélyező fermanját. Ez felfogadván néhány száz munkást, Lusieri, olasz festő vezetése alatt rendszeresen fosztogatta az AkropoHs műemlékeit. Byronnak, a nagy philhellennek, ezt irta akkcr tájt egy barátja: „Midőn a munkások az utolsó metopákat is leszedték a Parthenonról és leszedés közben egy triglyphost és az épület felsőbb részéből is sokat kiszakítottak, akkor a disdar (várparancsnok) az épületen okozott kár láttára kivette szájából pipáját, szeméből letörölt egy könycseppet és így szólt Lusierihez : TsXo? (vége)! — Ott voltam." Ha már a Partheonnak ilyen fosztogatása valóságos rablás volt, még nagyobb gyalázat, a mit a nemes lord az Erechtheionnal müveit: a gyönyörű karyatisekből egyet kifürészeltetett. Athenben abban az időben az a szép monda keringett, hogy a rákövetkező éjjeleken sirás hallatszott a várból, a karyatisek elrabolt testvérüket siratták. Néhány évvel utóbb Byron a Partheonnak egyik oszlopába ezen mainap is még található hires szavakat véste: Quod non fecerunt Gothi, Id fecerunt Scoti. Elgin zsákmánya különféle viszontagságok után végre a Britt Múzeumba került, melynek most legértékesebb kincsét teszi. Az Akropolis épületei között az épités sorrendjében a második a várba bevezető diszkapu, a Propjdaeonok. 437-ben kezdte építeni Perikiesnek megbízásából Mnesikles és rövid 5 év alatt elkészült velők. Szintén pentelei márványból épültek. Három részből állanak : a középső épületből (a tulajdonképeni Propylaeonokból) és két szárnyépületből. Az éjszaki szárnyban, az úgynevezett Pinakothekában, hajdanta festmények voltak fölállítva vagy a falra fölakasztva. Pausanias így emlékezik meg róla: „Van pedig balra a Propylaeonoktól egy épület, melyben festmények vannak" — és fölsorolja a benne látott festményeket. A déli szárny kisebb, talán örhelyiségül szolgált. A Propylaeonok későbbi sorsáról csak annyit tudunk, hogy a XIV. vagy XV. században az Athen fölött uralkodó llorenci hercegek kastélylyá alakították át. Az éjszaki szárnyat berendezték kancelláriának, a déli fölé pedig azt a. magas tornyot emelték, a mely a „frank torony" név alatt ismeretes. Schliemann 1875-ben lebontotta, a régibb fényképeken még látható.